Előadások Vas megye történetéről IV. - Archívum Comitatus Castriferrei 1. (Szombathely, 2004)

TELEPÜLÉSKÖZPONTOK VAS MEGYÉBEN A 11-20. SZÁZADBAN - Bariska István: A kőszegi belváros 16. századi térrekonstrukciója

végrehajtás eszközei, a városkút stb. A piactér rövidebb szakaszát az egyházi funkciók templomok, temető stb. - töltötték ki. A tér mindkét oldalán maradt hely a polgárházaknak, de vertikális tagolásában mindegyikük megőrizte a kétszintes rendszert, sőt, a tér nyugati házainak elméleti rekonstrukciója arra figyelmeztet, hogy a házak homlokzati tagolása, a tér középkori beépítése házösszevonások, kapubejáratra építések, járószint-feltöltődés stb. miatt jelentősen megváltozott. Az építészet- és művészettörténeti kutatás is azt vallja, hogy a város épületállományának nagy része aló. század második felében jött létre, méghozzá oly módon, hogy aló. század végén először földszintes házakat építettek, és csak később tették azokat emeletessé.

26 Jellemző azonban, hogy ebből a szempontból 17. század második felében felépült jezsuita rendház első változata sem vált el még a belvárosi arányoktól.

29 Az kétségtelen, hogy még sok kutatnivaló van a világi és egyházi funkciók belvárosi történetére vonatkozóan is Kőszegen, még akkor is, ha a reformáció idején megkettőződött intézmények - templomok, plébániák, iskolák - helyét tulajdonképpen már sikerült beazonosítani.

30 Ez azt jelenti, hogy a felekezeti, egyházi intézményeket a térképzésben már adottságként kellett a 16. században elfogadni. Az igaz, hogy a Szent Imre-templom csak a 17. században épült fel, de helyén topográfiai szempontból jól beazonosítható intézmények voltak. így többek között a Szent Katalin-kápolna és az egykori belvárosi temető. Az természetes, hogy a belvárosi tér egyik legfontosabb eleme a kőszegi vár, amely azonban a kőszegi Belváros térképzését nem befolyásolta sem funkcióját, sem pedig szerkezetét illetően. Ennélfogva ehelyütt nincs értelme annak, hogy a térszerkezet vizsgálatába bevonjuk a 16. századra már földesúri várként funkcionáló épületegyüttest, így arról már enélkül is képet alkothatunk, hogy a kettős szerkezetű történeti Belváros polgárvárosi része milyen egységekkel rendelkezett. Az 1570. évi telekkönyv szerint 73 ingatlan épült fel a 16. század második feléig a történeti Belvárosban, amelyet a 14- században fallal körülvett városrész alkotott. Ettől délre, Szombathely irányában, de városfalon kívül épült fel a magyar külváros, a Magyarváros (Ungermarkt), észak felé pedig a német külváros, a Németváros, az ún. Sziget. Nevét arról kapta, hogy területét a Gyöngyös patak két ága fogta közre, és ez a városrész minden valószínűség szerint a 15. században jött létre.

31 1526-ban Georg Khimbesser, alsó-ausztriai helytartó mindösszesen 178 házhely után hajtotta be a kőszegiek úrbéri adótartozását.

32 Az 1532. évi ostromban mindkét kőszegi külváros elpusztult,

33 1551-ben Pangraz Swankier, a város jegyzője pedig 284 házhely után állítót/e F. Mentényi, 2000. 32. p. Lelkes István: Kőszeg városképének problémái. = DSZ 1943. 1-2. sz. 53-60. p. F. Mentényi Klára: Néhány újabb adat Kőszeg város topográfiájához. Parókiák, iskolák, plébániák. = VSZ1987.4.SZ. 527-542. p. 31 Horváth, 1930. 11. p. 32 VaML KFL Tk. Lvt. Póts. I. 15. Bécs, 1526. május 24. VaML KFL Acta Miscellanea (továbbiakban: Acta Misc.) Kőszeg, 1550. január 4415