Előadások Vas megye történetéről IV. - Archívum Comitatus Castriferrei 1. (Szombathely, 2004)

TELEPÜLÉSKÖZPONTOK VAS MEGYÉBEN A 11-20. SZÁZADBAN - Bariska István: A kőszegi belváros 16. századi térrekonstrukciója

két elnevezéssel illették. Hol Judengasse-nak, hol pedig Herrenstadl-nak nevezték.

24 Ez utóbbi arra enged következtetni, hogy ez az utca nem a város, hanem az uradalom ellenőrzése alatt állt, azaz a helyi zsidóság ki volt véve a város hatalma alól. Létezett tehát középkorban Kőszegen gettó, és ezt kiutasítás után harminc esztendővel felállított telekkönyvben Zsidó (ma: Kelcz-Adelffy) utcának nevezték. Zárt jellege megmaradt, ennélfogva utcává alakulására is megvolt minden esélye. Ekkor azonban már a rendelkezési jog a városhoz került.

25 A másik belvárosi utca, az ún. obere Gasse, a mai Chernél utca. Északról a várárok (Schlossgaben), nyugatról és délről pedig a városfal határolta. Itt is érvényesült a zárt jelleg, tehát erős volt az utcává alakulás esélye. Ez volt a Belváros hatodik tizede. Az a derékszög, amelyben ez a tized megtört, az ún. oberer Winkel, azaz Felsőszeglet nevet kapta. Ez egyik utca esetében etnikai-jogtörténeti elzártság társult a topográfiai szempontból is zártabb jelleggel, a másik esetben pedig csak ez utóbbira hivatkozhatunk. Ez a Felsőutca lett később a beköltöző vagy itt hivatalnokoskodó nemesség utcája, amelyet emiatt Uri utcának neveztek. Zárt jellegét a rendi elkülönülés jól ki tudta használni. A TELEKOSZTÁS ÉS A FUNKCIÓK Már mások is felfigyeltek arra, hogy a Jurisics (Piac) tér, valamint a Rájnis utcában nem soros beépítést, hanem előugró kiszögelléseket találunk, mely jelenséget korábban védelmi funkcióval magyarázták.

26 Ez a magyarázat nem állja meg a helyét, hiszen a sarkos telekbeépítést kifejezetten a terepviszonyok illetőleg az utca vagy utcaszakasz vonalvezetése indokolta. Ez a beépítési mód a külvárosokban is megjelent, mindannyiszor a telekosztás és a terepviszonyok függvényeként.

27 Azt nem szabad elfelejteni, hogy a kőszegi történeti Belváros középkor végi, kora-újkori telekosztása nagyságrendjében úgyszólván a mai telekosztással egyezik meg, és e telekosztások meg is határozták a beépítést. A polgárházak homlokzata és kapubejárója a telkeknek a térrel érintkező rövidebb oldalára épült. Az így létrejött keskenyebb homlokzatok között dimenzióban igazán nincsenek nagy eltérések. Ez arányossá, kiegyensúlyozottá teszi az épületek egymáshoz való viszonyát, de a térképzést is. Az aránylag szűk belvárosi térben kellett megoldani a legkülönbözőbb funkciókat. A mai Belváros nyugati és déli szakaszán kaptak helyet a világi igazgatás épületei, a városháza, a vámház stb. Középen természetesen maga a piac intézménye, az ítélet" VaML KFLTk. Lvt. 71. sz. Transactio. Bécs, 1568. augusztus 5., továbbá az 1570. évi telekkönyv utalása a „Judengasse" és „Herrenstadl" kifejezésekre. VaML KFL Telekkönyv, 1570. 61. p.; Házi Jenő: Kőszeg város viszonya a zsidókhoz 1740-ig. = VSZ 1970. 1. sz. 126-131. p.; Magyar-zsidó oklevéltár. 10. köt., 1150-1766. Házi Jenő', Pataki János, Zsoldos Jenő. Közrem. szerk. és kiadta Schreiber Sándor. Bp., 1967.95., 115. p. Harsányi László: A kőszegi zsidók. Scheieber Sándor eló'szavával. Bp., 1974- 12. p. (A magyarországi zsidó hitközségek monográfiái; 6.) Szüvényi István: Topográfiai kérdések Kőszeg város történetében. = VSZ 1963. 3. sz. 95-96. p. ' Horváth Detre: Kőszeg fejlődéstörténetének vázlata. Szeged, 1930. (továbbiakban: Horváth, 1930.) 10. p. 414