Előadások Vas megye történetéről IV. - Archívum Comitatus Castriferrei 1. (Szombathely, 2004)

TELEPÜLÉSKÖZPONTOK VAS MEGYÉBEN A 11-20. SZÁZADBAN - Bariska István: A kőszegi belváros 16. századi térrekonstrukciója

a 19. és a 20. században nyitottak utcákat, míg nyugat felé az Esterházy várkertet engedték át a városnak. Újabb városrészek a 20. században északon a Rőti-völgy felé, délkeleten a Gyöngyös bal partján, és délnyugaton a Velem-Rohonc felé vezető utak mentén épültek ki, de üdülőterület kialakítását célzó parcellázás hódította el az egykori híres szőlőhegy bizonyos részeit - a Pogányokat, Meszesvölgyet, a Szabó-hegyet, a Kálvária-hegy és a Kethelyi dombot - is. Az 1713-ban épült Kőszegfalva (Schwabendorf) újabb településrésze a 87. sz. közút mellett épült fel. Az természetesen ma már településtörténeti adottság, hogy a történeti Belváros lényegében megőrizte a középkori szerkezetét. Éppen ez ad lehetőséget arra, hogy aló. századi belső térszerkezetét valamiképpen - legalább is elméletileg - vissza tudjuk állítani. A KETTŐS SZERKEZETŰ VÁROS Mint fent már arra utaltunk, a fallal körülvett Belváros kettős szerkezetű: az északnyugati szegletben álló várból és az ennél lényegesen nagyobb területű polgárvárosból áll. A belső térszerkezet kialakulásában jelentős szerepet játszott a Belváros két kapujának pozíciója. Az Alsó- és Felsőkapu elnevezésből kiderül, hogy az első helyen felsorolt déli, illetőleg az utóbb említett északi kapu között jelentős szintkülönbséggel kellett számolni.

3 Az a körülmény, hogy a várost fallal vették körül, önmagában is jelentős szerepet játszott a tér lehatárolásában. Az a körülmény, hogy észak-déli irányban egymással csaknem szemben pedig két kijárattal - vagy ha úgy teszik, két bejárattal - rendelkezett, szinte felkínálta, hogy a két kaput „utcával" kössék össze. Ez eddig annyit jelent, hogy a belső teret egyfelől funkcionális feltételek - így például a védelem -, másfelől mikroföldrajziak alakították. A város alapítását a városrégészeti szakma arra az időre teszi, amelyhez Közép-Európában az ún. kisvárosok születését kötik.

4 Ugyanez a szakmai megfigyelés arra utal, hogy az alapítás tervszerű lehetett, mivel a városalaprajz szabályos négyszögű, és a piactér „... széles, kissé háromszög alakja ..."

5 is ezt igazolja, mely trapézforma egyértelműen a terepadottságokra vezethető vissza.

6 Eszerint Kőszeg azokkal az osztrák földön ismert falakkal és várral megerősített városokkal rokonítható, amelyek II. Ottokár idején alakultak ki. A várváros típus építésének alapelvei azonosak voltak, a helyi viszonyok azonban nem, ám éppen ezek szolgáltatták a közöstől eltérő elemeket, nem kevéssé pedig az, hogy a település piacközponttá vált. Ezt őrzi Kőszeg történeti belvárosának tölcséralakká kiszélesedő formája. A helyi és országos vásárok árucseréje tehát kikövetelte a belvárosi tér piachelyét és formáját. A piacot azonban nem a királyi várnagyok és a vár mindenkori birtokosai, hanem a polgárság ellenőrizte, bár még aló. században is volt arra kísérlet, hogy földesúri hataVaML KFL Kőszeg város adóhivatalának iratai. Kó'(szeg) 510-512. Müsterregister der Statt Günss, 1575. Besetzung der Stattmaur. Hall Imre: A középkori Kőszeg város. In: Történelmi és művészettörténeti antalógia Kőszegről. 3. Szerk. Tóthárpád Ferenc. Kőszeg, 2000. (továbbiakban: Holl, 2000.) 15. p. 5 Holl, 2000. 17. p. Uo. 410