Előadások Vas megye történetéről IV. - Archívum Comitatus Castriferrei 1. (Szombathely, 2004)

TELEPÜLÉSKÖZPONTOK VAS MEGYÉBEN A 11-20. SZÁZADBAN - Bácskai Vera: A köztér: sűrített emlék - mentális térkép

egész országban párja nincsen ...".

8 Kőszeg belvárosáról 1844-ben az Életképekben megjelent vélemény: „... szűk kiterjedésű és rendetlen építésű ...".

9 Székesfehérvárt Vlagyimir Bronyevszkij orosz utazó 1810-ben így látta: „... nem túlságosan nagy, de külvárosaival együtt elég kiterjedt; utcái szélesek, jól rendezettek. A főtér új módi szerint emelt, kétemeletes házakkal épült be; üzletek templomok nem csekély számban Ha belépsz a kávéházba, csodálkozol, milyen szép."

10

Az 1840-es évek magyar látogatói már fanyalgóbbak: 1843-ban a Regélő tudósítója igen „... antik modorúak..."

11-nak ítélte az épületeket, ám két évvel később az Életképek szerzőjének véleménye ezzel ellentétes volt, a város megítélése ennek ellenére sem sikeredett túl pozitívra: „...utcái rendeseknek nem mondhatók, házai azonban oly jó izéssel épülvék, hogy Pesten, Pozsony- és Kassán kívül egy magyar városban sem találtam izletesb épületeket."

12 Végkonklúziója azonban negatív: „Csinos, mondliatni szép város Fehérvár, de élettelennek látszik; azon sürgés, forgás, pezsgés, zsibaj, mozgalom, mely sokszor kisebb helyeken is feltűnő, itt hiányzik."

13 Nem ő az egyedüli szerző, aki az „életelevenséget", a forgalmat a városiasság legalább oly fontos jellemzőjének tartja, mint az épületek szépségét, vagy az utcák kényelmét. Nagykanizsáról az Életképek tudósítója 1846-ban fontosnak ítélte - dícsérőleg - megemlíteni az „... ezerféle árukkal terhes kocsikat, azoknak szüntelen moraját, mellyek gazdag kereskedők csarnokaiból kül- és belföldre indulnak."

14 Déryné az 1810-es évek végén naplójában rögzített benyomása ez volt Szombathelyről: „Oly zajos várost még én nem láttam, mióta Pestről kivándoroltunk, s az nekem nagyon jól tetszett"

15 A Társalkodó tudósítója így jellemezte Pécset: „Az utas beérkezik, s egy kővel kirakott csinos várost lát, mellynek szűkebb utcáji, s némelly itt-ott emlékül meghagyott csonka romfalak régi genealógiáját documentálják."

16 íme a sűrített emlékezet - korabeli nyelven. A Tudományos Gyűjtemény szerzője 1823-ban „... népes, szép rendbe épült, sok jeles épületekkel ékes, csinos és tiszta ..."

ll városként jellemezte, majd hozzáfűzte: „El sem is lehet valóban hallgatni azon iparkodást, mellyel a városi tanács a várost naponként csinosabb és díszesebb ábrázatba önteni, ... nagyobb tetszetőségre emelni, és a magasabb Ízlésnek és miveltségnek gyors előmozdítása által a lakást ezen városban bátorságossá és kellemetessé tenni törekedik."

18 A tanács nemcsak Pécsett, hanem a többi városban is kétségtelenül gondot fordított a belváros, a városközpont szépítésére. Elsősorban a piac rendezésével - mint 8 Antalffy, 1982. 17. p. 9 Anralffy, 1982. 34. p. 10 Antalffy, 1982. 113. p. 11 Antalffy-, 1982. 114. p. 12 Antalffy, 1982. 114.p. 13 Antalffy-, 1982. 125. p. 14 Antalffy, 1982. 62. p. 15 Antalffy-, 1982. 42. p. 16 Antalffy, 1982. 75. p. 17 Antalffy, 1982. 76. p. 18 Antalffy, 1982. 77. p. 397