Előadások Vas megye történetéről IV. - Archívum Comitatus Castriferrei 1. (Szombathely, 2004)

IPARUZOK, KERESKEDŐK, VÁLLALKOZÓK VAS MEGYÉBEN A 14-20. SZÁZADBAN - Söptei Imre: Kincs István kőszegi apátplébános pénzügyei, 1899-1938

tenni. A választmány és az elnökség előrelátását bizonyítja, hogy nem élték fel a megtakarításokat, hanem amennyire lehetett továbbra is takarékoskodtak. Ennek részeként a könyvelést nem az egyesületnél, hanem a hitelszövetkezetnél végezték, ahol természetesen a folyószámlájukat is vezették. Alig 10 év alatt mintegy 360.000 pengőre emelték a vagyon értékét. A cél, egy az egyesületnek és a városnak is nagy hasznot hozó, a Királyvölgyben felépítendő szanatórium volt, amely hosszútávra biztosíthatta volna az egyesület fennmaradását. A megtakarított összegeket hitelszövetkezeti törzsjegyekbe és ingatlanokba - mint a leendő szanatórium telke - vásárlásába fektették. Mielőtt azonban ezt sikerült volna megvalósítani, bekövetkezett az összeomlás, mert a nehezedő gazdasági viszonyokra való tekintettel a biztosító megszüntette a beutalásokat. A kórház működését azonban még így is fent lehetett volna tartani, mert időközben az állam a szegény betegek ellátására havi 5000 pengő térítést biztosított. Ezt az összeget 1931-ben 2000, majd a következő évben 1000 pengőre csökkentették. Ekkor a választmány és az elnök a kórház bezárását helyezték kilátásba, ám ettől nyomban elálltak, amikor a belügyminisztérium részletes elszámolást kért az egyesület vagyoni állapotáról.

43 Ekkor született az a hibás, sőt végzetes döntést, mely szerint az addig összegyűjtött pénzt - minél több jövedelmet elérendő - vállalkozásba fektetik. Felújították az 1929-ben vásárolt Gratzl-féle malomépületet, ahol mosodát, strandfürdőt, korcsolyapályát és turbinát szándékoztak létesíteni. Az épületekbe modern famegmunkáló gépeket vásároltak és az egészet 50.000 pengő értékben apportként bevitték az alapítandó Energia Rt-be, ahol 20.000 pengőért részvényt is jegyeztek. Ezzel tulajdonképpen önmaguktól önmaguknak vásároltak, mert a pénzügyin kívül erős volt a személyi összefonódás is. Az új vállalat elnöke Szabadváry Ferenc lett, az igazgatóságban Kincs Istvánon kívül helyet kaptak a Betegház Egyesületnél már említett személyek. Érdekesség, hogy a kőszegi polgármesteri hivatal iratai között nincs nyoma, hogy az üzem iparengedélyt kapott volna, bár a cégbíróság - igencsak meglepő módon -ennek hiányában is bejegyezte a részvénytársaságot.

44 A cég nem tudott nyereséget termelni, de ez önmagában még nem lett volna baj, mivel a rossz döntést egy megfelelő időben végrehajtott felszámolással, aránylag kis veszteséggel megúszhattak volna. Csakhogy foggal-körömmel ragaszkodtak a „Botgyárhoz", ráadásul a nehéz helyzetbe került hitelszövetkezet helyzetének kozmetikázása érdekében Kincs 1934-ben az egyesülettel felvásároltatta annak 20.000 pengőre rúgó, de értéktelen Energia-részvénycsomagját. Ennek viszont az lett a következménye, hogy a kisbefektetők is követelték részvényeik átvételét. Kibújt a szög a zsákból, amikor a plébános kijelentette: nem valószínű, hogy névértéken átvehetik azokat, mert semmi esély a vállalat nyereségessé tételére. Ezután nem lehetett mit tenni, mert a válság napvilágra került a maga valójában. Horváth Kálmán alispán felfüggesztette a Betegház Egyesület önállóságát, élére biztost nevezett ki és visszamenőleg vizsgálatot rendelt el a pénzügyek tisztázására. Mivel ez elhúzódott, a kapcsolódó alispáni rendeletet csak 1938-ban adták ki. VaML Kőszegi Fióklevéltára (továbbiakban: KFL) Kőszeg város Polgármesteri Hivatalának iratai (Kv. PH) Közigazgatási iratok 5727/1932.; Átmenetileg bezárják a kőszegi kórházat. = KésV 1932. jan. 10. 2. p.; Június 30-val zárja be a Betegházegyesület a kórházat. = KésV 1932. márc. 6. 1-2. p. VaML KFL Kv. PH Iktatókönyvek 10512/1931. 383