Előadások Vas megye történetéről IV. - Archívum Comitatus Castriferrei 1. (Szombathely, 2004)

IPARUZOK, KERESKEDŐK, VÁLLALKOZÓK VAS MEGYÉBEN A 14-20. SZÁZADBAN - Tilcsik György: Stallner Ferenc szombathelyi kereskedő működése 1848 előtt

majd utóbbi szomszédságában 1843-ban Kiss Terézia asszonytól 900 vft-ért megvett egy tőkék nélküli, részint kaszáló-, részint szántóterületet. 60 Stallner nagy elánnal vetette bele magát a szőlőtermesztésbe, és rövid néhány év alatt figyelemreméltó eredményeket ért el e területen. Ebbéli munkálkodásairól a Nemzeti Újság című lap 1845 novemberében így számolt be: „Megyénkben ez évben a ta­valinál mennyiségre is több, minőségre is általán jobb bor termett, de mi közfigyelmet érdemel: az Stallner Ferenc szombathelyi polgár, és több gazdasági egyesület ragja szőlőmivelő iparágá­nak szép eredménye. Ő t.i. 1841ben kezdvén a gazdaságnak ezen nálunk még többnyire a ré­gi modorban pangó ágát, s három holdnyi földtért mintegy tiz ezer külországi vesszővel, mellyek közt legbővebben találtatik a riesling, fekete és piros clävner, piros tramini, és fekete oportói, a lúgoson pedig számos asztali tőle-fajokat, felette szép sikerrel ültetett be, úgyhogy az idén hét akó oly édes mustot szüretelt, mellynek akója pengő pénzben 61 is két annyit ér, mint a nálunk eddig divatos fürtök leve. E szépen rendezett szőlőhegyen a tőkesorok egyenes vonal­ban keletről nyugatra ültetvék, s egymástól 3 ] /2 lábnyi távolságban állnak. A mivelésben a fejmetszés alkalmaztaük, de a vesszők nevelésében minden eddig ismert mód, a tőkék és azok fajaihoz képest használtatik. A Rheingauer-féle félivre metszés pedig eddigelé mind termé­kenységre, mind a fürtök érlelésére legjobb foganattal ajánlkozik. Karók helyett láthatni itt cö­löpökre húzott sodronyokat is, ezekhez kötöztetvék azok a vesszők, mi nem csak a szemnek szolgál szép látványul, hanem a karók naponként drágulván, és sok helyütt nem lévén kapha­tók, a sodrony pedig tetemesen kevesebbe kerülvén, gazdasági tekintetből is ajánlatos. A luga­sokon Brohner szegletbe metszése, és a vesszőknek magasra eresztésében Oppenheimer rend­szere rendkívül jó eredménnyel gyakoroltatik. Az idei e fajták jóságára nézve tagadhatatlan bizonysággal szolgálhat az, hogy a Reaumeur 14 fokú Meisner-féle mértéken megméretvén a régi és uj tőkék fürtjeiből sajtolt must, az csak l '060 egész l '070ig mutatott, midőn a külor­szági fajták mustja l '077tői egész l '093ig állott. További szép előmenetellel a fen címzett úr növöldéje által vidékünkön is a nemesb fajta szőlőtőkéket, mert 1844 évi őszig már 80,000 részint gyökeres, részint csira vesszőt adott el, és 1845 tavaszában szinte húsz ezerig küldö­zött szét, jelenleg pedig harminc ezer gyökeres vessző áll nála készen eladásra azonfelül, hogy tízezer előre meg van rendelve. A csira vesszőnek ezre 5 frt; a gyökeresnek pedig 16 ft p[en­gő]p[énzben], az asztali fajokból huszonöté 1 ft 30 kr; egyegy gyökeres vessző pedig 6 kr." 62 Közbevetőleg mondjuk el, hogy Stallnernek 1857-ben, a birtokrendezési eljárás során elvégzett kataszteri felméréskor két részletben, összesen 2 hold 63 83 négyszögöl területű szőlő volt birtokában. Érdekesség, hogy Stallner a Felsőhegyen lévő házában lakott, és a szőlők mellett 1 hold 1578 négyszögöl gyümölcsös- és zöldségeskerttel, 1 hold 757 négyszögöl szántóval, 483 négyszögöl gyümölcsfákkal beültetett szántóval és VaMLSzvkt. Ktjkv., 158/1843-1844., 518/1843-1844. Pengó'forintban. Szombathelyről. = Nemzeti Újság, 1845. nov. 14. 721-722. p. Területmérték: 1 katasztrális hold = 1600 négyszögöl. Bogdán, 1990. 36., 316-317., 578. p. 338

Next

/
Thumbnails
Contents