Előadások Vas megye történetéről IV. - Archívum Comitatus Castriferrei 1. (Szombathely, 2004)

IPARUZOK, KERESKEDŐK, VÁLLALKOZÓK VAS MEGYÉBEN A 14-20. SZÁZADBAN - Tilcsik György: Stallner Ferenc szombathelyi kereskedő működése 1848 előtt

majd utóbbi szomszédságában 1843-ban Kiss Terézia asszonytól 900 vft-ért megvett egy tőkék nélküli, részint kaszáló-, részint szántóterületet.

60 Stallner nagy elánnal vetette bele magát a szőlőtermesztésbe, és rövid néhány év alatt figyelemreméltó eredményeket ért el e területen. Ebbéli munkálkodásairól a Nemzeti Újság című lap 1845 novemberében így számolt be: „Megyénkben ez évben a tavalinál mennyiségre is több, minőségre is általán jobb bor termett, de mi közfigyelmet érdemel: az Stallner Ferenc szombathelyi polgár, és több gazdasági egyesület ragja szőlőmivelő iparágának szép eredménye. Ő t.i. 1841ben kezdvén a gazdaságnak ezen nálunk még többnyire a régi modorban pangó ágát, s három holdnyi földtért mintegy tiz ezer külországi vesszővel, mellyek közt legbővebben találtatik a riesling, fekete és piros clävner, piros tramini, és fekete oportói, a lúgoson pedig számos asztali tőle-fajokat, felette szép sikerrel ültetett be, úgyhogy az idén hét akó oly édes mustot szüretelt, mellynek akója pengő pénzben

61 is két annyit ér, mint a nálunk eddig divatos fürtök leve. E szépen rendezett szőlőhegyen a tőkesorok egyenes vonalban keletről nyugatra ültetvék, s egymástól 3 ] /2 lábnyi távolságban állnak. A mivelésben a fejmetszés alkalmaztaük, de a vesszők nevelésében minden eddig ismert mód, a tőkék és azok fajaihoz képest használtatik. A Rheingauer-féle félivre metszés pedig eddigelé mind termékenységre, mind a fürtök érlelésére legjobb foganattal ajánlkozik. Karók helyett láthatni itt cölöpökre húzott sodronyokat is, ezekhez kötöztetvék azok a vesszők, mi nem csak a szemnek szolgál szép látványul, hanem a karók naponként drágulván, és sok helyütt nem lévén kaphatók, a sodrony pedig tetemesen kevesebbe kerülvén, gazdasági tekintetből is ajánlatos. A lugasokon Brohner szegletbe metszése, és a vesszőknek magasra eresztésében Oppenheimer rendszere rendkívül jó eredménnyel gyakoroltatik. Az idei e fajták jóságára nézve tagadhatatlan bizonysággal szolgálhat az, hogy a Reaumeur 14 fokú Meisner-féle mértéken megméretvén a régi és uj tőkék fürtjeiből sajtolt must, az csak l '060 egész l '070ig mutatott, midőn a külországi fajták mustja l '077tői egész l '093ig állott. További szép előmenetellel a fen címzett úr növöldéje által vidékünkön is a nemesb fajta szőlőtőkéket, mert 1844 évi őszig már 80,000 részint gyökeres, részint csira vesszőt adott el, és 1845 tavaszában szinte húsz ezerig küldözött szét, jelenleg pedig harminc ezer gyökeres vessző áll nála készen eladásra azonfelül, hogy tízezer előre meg van rendelve. A csira vesszőnek ezre 5 frt; a gyökeresnek pedig 16 ft p[engő]p[énzben], az asztali fajokból huszonöté 1 ft 30 kr; egyegy gyökeres vessző pedig 6 kr."

62 Közbevetőleg mondjuk el, hogy Stallnernek 1857-ben, a birtokrendezési eljárás során elvégzett kataszteri felméréskor két részletben, összesen 2 hold

63 83 négyszögöl területű szőlő volt birtokában. Érdekesség, hogy Stallner a Felsőhegyen lévő házában lakott, és a szőlők mellett 1 hold 1578 négyszögöl gyümölcsös- és zöldségeskerttel, 1 hold 757 négyszögöl szántóval, 483 négyszögöl gyümölcsfákkal beültetett szántóval és VaMLSzvkt. Ktjkv., 158/1843-1844., 518/1843-1844. Pengó'forintban. Szombathelyről. = Nemzeti Újság, 1845. nov. 14. 721-722. p. Területmérték: 1 katasztrális hold = 1600 négyszögöl. Bogdán, 1990. 36., 316-317., 578. p. 338