Előadások Vas megye történetéről IV. - Archívum Comitatus Castriferrei 1. (Szombathely, 2004)

A HIVATALI, A POLITIKAI ÉS A GAZDASÁGI ELIT VAS MEGYÉBEN A 14-20. SZÁZADBAN - Melega Miklós: Mérnökök a szombathelyi városvezetésben 1886 és 1945 között

! Keszthelyen, ahol magán és középítkezéseknél is bizonyította tehetségét. Szombathelyre érkezésekor már egy Németországi illetve Bajorországi tanulmányút tapasztalatait is maga mögött tudhatta.

111 Városi mérnöki tevékenysége A városi mérnöki hivatalban - szakképzettségének megfelelően - a „Magasépítési szolgálat" vezetését bízták rá Tóth Jánosra. Hatáskörébe tartozott a városi épületek - bérházak, iskolák, laktanyák stb. - karbantartása, továbbá a középítkezések alkalmával az építésvezetés, a tervek, a költségvetések és az elszámolások készítése, valamint a magánépítkezési tervek bírálata, a felülvizsgálatok és helyszíni szemlék lebonyolítása. Az építkezési ügyek nagy száma miatt a magasépítési osztály a mérnöki hivatal legnagyobb ügyforgalmát bonyolította le."

2 Tóth János több jelentős városi középületet tervezett, illetve irányította ezek kivitelezését. Nevéhez fűződik a Városháza emeletráépítéssel egybekötött átalakítása, az új városmajor valamint a Március 15. téri városi bérház felépítése. A Szépítő Egyesület fennállásának 50. évfordulójára díjnyertes terve alapján épült fel az oladi kilátó, és ő készítette a szombathelyi tűzoltó emlékmű, valamint a Magyar László-emlékmű terveit is.

113 A magasépítési osztály vezetőjeként Tóth tevékenységi körének másik fő részét a Szombathely fejlődése szempontjából kiemelkedő fontosságú városszabályozási, rendezési feladatok és tervek koordinálása képezte. 1935-ben Tóth János a jó egy évtizede érvényben levő városszabályozási terv hibáinak részletekbe menő bírálatával keltett feltűnést. Ettől kezdve egyre gyakrabban foglalkozott városrendezési, városesztétikai kérdésekkel, és aktívan részt vett a szabályozási terv egyes részleteinek kidolgozásában, módosításában, így például a belvárosra vonatkozó részlettervek elkészítésében, 1936ban. A hannincas évek végére a városrendezésről szóló 1937:6. törvény életbelépése, és a mérnöki tudomány fejlődése következtében szükségessé vált a meglevő városfejlesztési terv alapos átdolgozása. E munkálatokat Tóth János irányította. A kidolgozott új városfejlesztési koncepció gerincét a korábbi tervhez hasonlóan az úthálózat, a közlekedési rendszer szabályozása alkotta. A tervezet bemutatta a város területi terjeszkedésének fő irányait, javaslatokat tett a belváros zsúfoltságának megszüntetésére, új lakótelepek létesítésére. 11 építési övezet állapított meg a belvárostól a külvárosig, a lakóövezetektől a gyár- és parkövezetig. A korábbi tervhez hasonlóan az ipari, kereskedelmi funkciójú városi övezetek elkülönítése is megtörtént, a kulturális és sportlétesítmények elhelyezésének alapelveit is meghatározták. A közműhálózat fejlesztésével, városszépítéssel, parkosítással és műemlékvédelemmel külön fejezet foglalkozott. E nagy111 VaML Szv. pg. Közig. ir. III. 155/1922.; Halász, 1930. 69. p. 112 VaML Szv. pg. Közig. ir. 1671/1928., 2966/1942., 1360/1943. VaML Szép. Egy. ir. Közgy. jkv. 1935. szept. 25., 1936. júl. 8., 1937. máj. 23.; A szombathelyi városháza átalakításának tervei. = Vvm. 1925. ápr. 10. 3. p.; Halász, 1930. 69. p.; Tóth János. Szerk. Köbölkuti Katalin, Nagyváradi Nóra. Szombathely, 1999. (továbbiakban: Köbölkuti - Nagyváradi, 1999.) 7-10. p. (Vasi életrajzi bibliográfiák; 37.) 286