Előadások Vas megye történetéről IV. - Archívum Comitatus Castriferrei 1. (Szombathely, 2004)

ETNIKAI VÁLTOZÁSOK VAS MEGYÉBEN A 10-20. SZÁZADBAN - Bajzik Zsolt: Kivándorlás Vas megyéből a 19. század második felétől az 1. világháborúig

:

\, .m.i^i 1. kép A fiumei kikötő az 1900-as évek elején (Bajzik Zsolt gyűjteményéből) 3.) A 10-16%-os kamatlábak 5% alá szorítása. 4.) A lakosság takarékos életmódra szoktatása, a megfelelő társadalmi intézmények létrehozásával a hazafias érzelmek ébrentartása. 5.) A latifundiumok és hitbizományok megszüntetése, a kisbirtok megfelelő védelme. 6.) Az törvények, szabályrendeletek egyszerűbbé, olcsóbbá és hozzáférhetőbbé tétele, a rendőri gyámkodás megszüntetése és a szabadabb mozgás biztosítása. 7.) A kivándorlási törvény szigorítása.

63 A magyar kormány 1904 márciusában ideiglenes szerződést kötött a Cunard Line hajóstársasággal, melyben vállalták, hogy évenként 30.000 felnőtt 3. osztályú utas Fiuméből New Yorkba való elhajózását garantálják. A szerződés szerint az államkincstár minden hiányzó utasért 100 korona összeget térít meg a Cunard-társaságnak. Mindez joggal kelthette mind a külföldi, mind pedig a hazai közvéleményben azt a látszatot, hogy a magyar kormány a kivándorlást csak azért szabályozta, hogy a vele szerződéses viszonyban lévő Cunard-társaságot jó üzlethez juttassa, és annak kivándorlókat toborozzon. A Cunard-társasággal megkötött szerződés után az egyik legfontosabb feladat tehát a kivándorlók Fiume felé való irányítása volt. A közigazgatási hatóságok ezt kedvezmények nyújtásával, ígéretekkel és a karhatalom segítségével igyekeztek elérni. Erre lehetőséget nyújtott a 40.000/1904. BM. sz. rendelet, amely 10 utas esetén 50%-os kedvezményt biztosított, ráadásul útlevelet is csak azok kaptak, akik kijelentették, hogy Fiúmén keresztül kívánják elhagyni az országot.

64 Uo. Puskás, 1982. 137-140. p. 201