Előadások Vas megye történetéről IV. - Archívum Comitatus Castriferrei 1. (Szombathely, 2004)

ETNIKAI VÁLTOZÁSOK VAS MEGYÉBEN A 10-20. SZÁZADBAN - Bajzik Zsolt: Kivándorlás Vas megyéből a 19. század második felétől az 1. világháborúig

dok indultak útnak, akik eltávozásuk előtt vagyonukról oly módon rendelkeztek, amelyből nyilvánvaló volt, hogy nem kívántak hazatérni. Keresztury szerint „... a magyar nemzet népesedésének e jelette kedvezőtlen mozzanatai mélyen belenyúlnak úgy a magán, mint a társadalmi és álladalmi életre."

61 A főszolgabíró véleménye szerint az Amerikába történő kivándorlás a legtöbb esetben jelentékeny haszonnal járt, amelyet igazolt az a körülmény, hogy a kivándoroltak fennálló adósságaik rendezésére tetemes összegeket küldtek haza. „Összességre vagyis magára a magyar nemzetre nézve azonban a kivándorlás úgy politikailag, mint erkölcsileg és nemzetgazdaságilag káros, sőt veszedelmes, politikailag véve azért, mert az ilyen kies bevándorlókban meglazul a haza iránti szeretet és a nemzetnek egy állandóan mozgó és megbízhatatlan nyugtalankodó elemévé válnak, érje őket e hazában a legkisebb kedvezőtlen esemény azonnal készek útra kelni...".

62 Keresztury főszolgabíró a kivándorlásra ösztönző okokat összefoglalóan a következőkben látta: 1.) Magán okok: - az általános elszegényedés - az állandó kereset hiánya - a külföldi - különösen az Amerikai Egyesült Államokbeli - munkabérek jelentősen meghaladják a hazai munkabéreket - a dollár és a korona közötti értékkülönbözet - a parasztbirtokok túlságos felaprózottsága, mely miatt azok nem képesek egy családot eltartani - a drága hitel, amely tönkreteszi a vállalkozásokat - az alacsony gabonaárak, 2.) Társadalmi okok: - a műveltség terjedésével a társadalmi igények fokozódása. - a külföldre kivándorolt családtagok és ismerősök, valamint a becsempészett nyomtatványok, reklámok csábítása. 3.) Állami okok: - a szaporodó egyenes, megyei és községi adók, melyekkel a kevésbé vagyonos polgárok és a munkások jövedelmei nincsenek arányban - a közigazgatást érintő törvények és a törvényhatósági szabályrendeletek tömegének végrehajtása komoly terhet ró a polgárokra. Mindezek figyelembevételével Keresztury az alábbi javaslatokat tette a kivándorlás megszüntetésére: 1.) A kivándorlástól érintett vidékeken a gyár- és kézműipar létesítésével a rendelkezésre álló munkaerő állandó foglalkoztatása, a mezőgazdaságból élők számára a létminimum biztosítása. 2.) Olcsó hitelek nyújtása, amelyet állami közvetítéssel a községenként szervezett hitelegyletek folyósítanák. 1 VaML Föisp. Ált. tr. 402/1905. 177. fol. 200