Előadások Vas megye történetéről IV. - Archívum Comitatus Castriferrei 1. (Szombathely, 2004)

ETNIKAI VÁLTOZÁSOK VAS MEGYÉBEN A 10-20. SZÁZADBAN - Horváth Sándor: Magyarok és horvátok együttélése Vas megyében a 19. század második felében

AZ ELET MINDIG TARKA Nyilvánvaló azonban, hogy a horvátok, a magyarok és a németek együttélése csak és kizárólag a nemzeti, etnikai különbözőség mentén valósult meg, és hogy csak erről szólt az élet a vegyes lakosságú területeken. Alkalomadtán a horvát a horváttal sem fért meg egy asztalnál, különösen borgőzös fejjel nem. Egy tömördi verekedés áldozata végül nem egy horvát személy, hanem annak magyar sógora, tehát családtagja. „Ffolyó] évi augusztus 31-én Komonczki József, Hujber Péter, Draskovics István, Hujber János, Király Vincze, Koledics Mátyás és Lukács tömördi lakosok a korcsmában együtt iddogáltak s vitatkoztak, s ittak, míg 10 literig fel nem vitték, a mikor az érvek fegyveréből kifogyva, dulakodni kezdtek. Nemsokára a bicska is előkerült s Draskovics István sógorát, Komonczki Józsefet fejbe szúrta ugy, hogy a vér elbontotta."

40 Komonczki azonban nem vette komolyan a sebesülését, sőt orvosi segélyt sem kért, ám tíz nap múlva ágynak dőlt, és hamarosan meghalt.

41 Előfordult, hogy egy német horvát személyt lopott meg: „Batalovics Mihály horvátfalusi (ma: Krobotech, Ausztria) lakoshoz /[olyó] hó 17-én este egy tisztességesen öltözött, vadásznak látszó egyén állított be és éjjeli szállást kért. Igazolási jegyét átadván, lefeküdtek. Reggelre kelvén, a vendégnek csak hűlt helye volt; egypár 10 forintot érő csizmával megszökött. Az igazolási jegy szerint az illető Koglman Mátyás, limbachi (ma: Limbach im Burgenland, Ausztria) illetőségű vadász- Nyomoztatik."

42 Arra is volt példa, hogy a többségében németek által lakott Németújváron (ma: Güssing, Ausztria) magyarellenes tüntetés volt egy színielőadáson: „... magyar ajkú ifjak - így irja levelezőnk - a működő színészek utolsó előadásán boros fővel nagy heczezet csináltak, mert az igazgató nem német nyelvű előadásokat tartott. A dologban nem mellékes, hogy a tüntetők közt első helyet foglalt el a helybeli csendőr-őrsvezető. Később meg, mikor a színészek lakásuk felé tartottak, a berúgott urak feltartóztatták őket és durva sértésekkel illették, s csak a színészek tapintatosságának köszönhető, hogy tettlegességre nem, került sor. Németújvár hazafias érzelmű lakossága közt nagy fölháborodást okozott ez a botrányos eset, annyival is inkább, mert az illetők magyar hivatalnokok. Különben azt hiszik, hogy a magyarellenes tüntetést maga a m[agyar] kir[irályi] csendőr-őrsvezető rendezte."

43 Ez híradás jó példája annak, hogy a 19. század második felében a nemzeti-etnikai vélemények formálásába már erősen beavatkozott a sajtó, amelyet a fent említett három szemponthoz negyedikként társíthatunk. A könnyelműség áldozata. = VL 1884- szept. 25. 3. p. 41 Uo. 42 Tolvajvendég. = VL 1884. jan. 10. 2. p. Magyarellenes tüntetés Német-Ujváron. = VL 1884. márc. 20. 2. p, 179