Előadások Vas megye történetéről IV. - Archívum Comitatus Castriferrei 1. (Szombathely, 2004)

ETNIKAI VÁLTOZÁSOK VAS MEGYÉBEN A 10-20. SZÁZADBAN - Horváth Sándor: Magyarok és horvátok együttélése Vas megyében a 19. század második felében

Az Osztrák-Magyar Monarchiában 1850 után a horvát településeken a horvátországi tankönyveket kellett volna használni. Ennek ellenére a nyugat-magyarországi horvátok ebben az időben a saját dialektusukra alapozott tankönyveket készítettek. Johann Seedoch ebben látja a nemzetiségi öntudat ébredésének kezdetét.

25 A horvátországi könyvek bevezetéséhez a püspökök beleegyezését kérte a minisztérium, ám a győri püspökségtől - a horvát papok javaslatára - elutasító válasz érkezett, míg a szombathelyi püspökség nem reagált a kérésre. A győri egyházmegye válaszában megfogalmazódott a helyi nyelvre való átültetés igénye. A szombathelyi püspökség területén elvileg 1853-tól bevezették a horvátországi alaptankönyvet, bár ennek megvalósulásáról pontos adataink nincsenek.

26 A horvát tankönyvek kérdését a rohonci tankerületben már 1870-ben - tehát Frideczky tanfelügyelősége előtt - megvizsgálták, ám e vizsgálat csak évek múlva hozta meg a kívánt eredményeket. A horvát tanítók értekezletéről tudósító újság hasábjain, a levelezési rovatban „Beéry" tollából az alábbiak láttak napvilágot: „Hogyan vannak horvát-iskoláink ellátva tankönyvekkel? Van egy a.b.c.-és könyvünk, egy olvasó, továbbá kiskáténk, és pár év óta egy megyénkbeli főpap áldozatkészsége folytán bibliánk. A tanitó már most hogyan feleljen meg az uj iskolatörvények kívánalmainak? ... Tanácskoztunk, hogyan lehetne elhanyagolt horvát iskoláinkat a kor és a törvényes kívánalmak színvonalára emelni? Először is jónak láttuk - híveink óliajtását is tekintve azon óhajunkat hangsúlyozni, miszerint elkerülhetetlenül szükséges, hogy a magyarnyelv minden iskolába tanittassék. De hogyan? Tankönyv nem létezik. ..."

n Ezért három feladatot határoztak meg: 1. Egy német-magyar nyelvtan átalakítása horvát-magyarrá, és erre egy háromtagú bizottságot hoztak létre, 2. Dreiszker József csajtai tanító lefordította a földrajzot, a magyar történetet, illetve egy magyar-horvát olvasókönyvet is bemutatott, amelynek függeléke egy kis szótár volt, tehát kiadásra való anyag, 3. A természettan és természetrajz oktatásához Reisz Henrik könyvét lefordíttatják horvátra. Beéry az ülésről szóló beszámolóját így zárta le: „Végül csak azt kívánva, vajha a nép eszme - horvátainkat magyarizálni - és iskoláinkat a kor színvonalára emelni - egyesek szükkeblüsége és visszavonása által hajótörést ne szenvedne! A nép - legalább nálunk örvendne, hogy gyermekeik az anyanyelv mellett a magyart is megtanulták - annál is inkább mert horvát mulattatva oktató - könyveink nincsenek, s a köznép jókora része - a helyett hogy szépen honn olvasgatna, a vasárnapok délutánnak vagy a csapszékben, vagy más nem épen épületes beszélgetések közt kénytelen eltölteni, és a nagy hiányon a magyarnyelv elsajátiSeedoch, Johann: Razdoblje Franje Josipa. In: Povijest i kultúra Gradiscanskih Hrvata. Glavni ured. Ivan Kampus. Zagreb, 1995. (továbbiakban: Seedoch, 1995.) 146. p. Tobler, Felix - Seedoch, Johann: Skolstvo od 16. stoljeca do 1921. godine. In: Povijest i kultúra Gradiscanskih Hrvata. Zagreb, 1995. 242. p. „Zalabéry" aláírással Beéry István akkori incédi plébános , tanfelügyelő írta a levelet. Zalabéry: Levelezés. Inczéd nov 4-én 1870. = Vasmegyei Lapok (továbbiakban: VL) 1870. nov. 13. 2. p. 176