Horváth M. Ferenc: Váci végrendeletek III. (1729-)1771-1785(-1825) - Váci Történelmi Tár 8. (Vác, 2014)

Végrendeletek

Ezek szerint tehát adja, átengedi, és elrendeli, valamint saját szándékéból megerősíti teljes joggal, és valóban ezen levelünk erejénél és a végrendelet erejénél fogva.

Kelt Vácott, a káptalanvárosban, 1775. április 2-án.

Azaz 165 forint.

Kiadatott általam, Salamon Mihály, jelenleg a mondott város esküdt jegyzője

440.

Szalai Pálné Laczkóczy Katalin végrendelete

1775. április 27.

Atyának, Fiúnak és Szentlélek Istennek nevében, ámen.

Én, alább is megírt, Szalai Pálnak özvegye, Laczkóczy (Laczkoczi) Katalin adom mindeneknek, akiknek szükséges, tudtára, hogy mostani állapotomhoz képest testemben ugyan beteges és erőtlen lévén, elmémben mindazáltal ép és egészséges s józan koromban; kevés vagyonomrúl árváim közt e következő rendelést tettem légyen. Úgymint

1. Bűnös lelkemet az ő teremtő Urának, Istenének ajá[n]lván, testemet pediglen, az honnét eredett, az ő anyjának, a földnek hagyom.

2. Én minden adósságtól ment vagyok ugyan, hanem Pál, legöregebbik fiamnak minden testamentomi porti ójának elegendőképpen kezéhez vevésin kívül új házának építésire írott contractualis nélkül külcsön[!] 40 forintokat adtam legkisebbik fiamnak jelenlétiben illendő interes terhe alatt; tavalyi esztendőben adtam, amely is mind hasznával együtt mindeddig fizetetten.

3. Szalai Matyisnál most múlt farsangi napoktól fogva mind[en] inter[es] kívánás nélkül 7 forintok vannak, melyeket a jövő szüretkor borának árából lefizetni fog tartozni.

4. Házbúi reám nézendő része három kisebb fiaim közt, úgymint Imre, Mihály és István közt egyaránt osztasson, míglen pediglen Mihály fiam katonaságból hazajövend, mindaddig interezés nélkül az ő portióját István, kisebbik fiam kezénél tarthatja, vagy ha történne halomása, vagy másképp is haza nem jövék, akkoron az ő részével az említett Imre és István osztozkodjanak. Úgy a török-hegyi szőlőm, mivel Pál és Imre fiaim a gombási szőlőt bírván, ki vannak elégítve, legkisebb fiamé, Istváné légyen úgy, ha Mihály hazajövend, azonnal dí[j]ábúl 40 forintokat tartozzon nékie fizetni, ha pedig haza nem jönne, igene- sen birtokában senkinek belőle semmi sem adván, maradjon - tudnivaló, hogy legkisebb fiam, Istvánnak a közös jószágbúi, úgymint az házbúi mint atyai, mind anyai testamentom szerént a több osztályos atyafiait kifizethesse, és ötét amazok nem.

148