Horváth Lajos: Vác utcái, épületei és lakosai a XVI. század második felében - Váci Történelmi Tár 7. (Vác, 2011)
III. Vác városa
I III. VÁC VÁROSA Vác a XI. század első felében, közepén alapított püspökség székhelye. Mivel püspökségeket csakis városokban alapítottak, arra kell következtetnünk, hogy Vác már akkor megfelelt ennek a követelménynek, azaz város volt. Ennek a városnak a népe magyar egészen az 1250-es évekig, a németek betelepüléséig. A XIII. század második felében az eredeti magyar várostól északra létrejövő német város a váci püspökség, a magyar város a váci káptalan földesúri joghatósága alatt élte életét. A magyar város plébániatemplomát Antiochiai Szent Margit tiszteletére szentelték, a német város templomát pedig Szent Mihály tiszteletére emelték. A püspökség székhelye, a váci vár, a magyar és a német város alkotta a hármas tagolású várost egészen a törökkor kezdetéig. Valamilyen kerítőfala a várnak már kezdettől fogva létezhetett. A magyar városnak, az egyházi joghatóság alatti jobbágyfalunak az első évszázadokban talán nem volt semmilyen kerítése. A tatárjárás után betelepülő németek azonban már az első évtizedekben, 1250-1260-ban felépíthették a saját városfalukat, amelyik - többek között - elválasztotta őket a magyar várostól is. Ez az építkezés ösztönzőleg hathatott a magyar városra is, amelyik azután a saját maga számára városfalat emelt. A város élén tanács állt, amelyiknek bonyolult történetét Kubinyi András tárta fel. A lényeg, hogy Vác nem oppidum, azaz mezőváros, hanem civitas, azaz város, amelyik egyházi földesúri joghatóság alá tartozik. Miközben a váci polgárok rendelkeztek a polgárváros kellékeivel belügyeikben és kifelé is, aközben mintegy magánföldesúri függőségben kellett élniük. A városi tanács egyik kiadványában világosan megfogalmazta 1522-ben: „polgártársunk, a főtisztelendő úr jobbágya.” Vác középkori státuszára nézve idézzük Kubinyi András összefoglaló mondatát: „Végeredményben Vácot nem mezővárosnak, hanem magánföldesúri városnak kell tartanunk, és ez azt jelenti, hogy a város és polgársága feudális alávetettsége a magánföldesúri jellegben mutatkozott meg, ez pedig kétségtelenül hátráltatta szabad fejlődését.” Vác mintegy 600 éves keresztény városát 1543-1544-ben fél évszázadra meghódította a muszlim hitű oszmán birodalom. Vác katolikus püspöki város - korábban magyar és német lakókkal - Magyarország kiemelkedő helyei közé tartozott az ország középső tájain. A törökök által véglegesnek szánt berendezkedés egy muszlim-keresztény határváros képét rajzolja elénk. A Magyaroszág közepén folyó mozgó háborúk közepette a városban 23
