Horváth Lajos: Vác utcái, épületei és lakosai a XVI. század második felében - Váci Történelmi Tár 7. (Vác, 2011)
III. Vác városa - 1. A hódításul esett magyar város hagyatéka
már 1565 körül fele-fele arányban élt a muszlim és a keresztény közösség. A budai és pesti iszlám világot tekintve is megállapíthatjuk, hogy az akkori Pest-Pilis-Solt vármegyében Vácott élt a legnagyobb és nyilván legbefolyásosabb muszlim társadalom. Az oszmán hódítás első húsz évében ez a törökség Vácot magáévá tette, átalakította kultúrájának megfelelően, úgy azonban, hogy számos elemet felhasznált, illetve legalább megemlített az „azelőtti” időkből, mely kifejezés a forrásban majdnem mindig a hódítás előtti időkre vonatkozik. A török építkezések, a dzsámi, a mecsetek, a házak felújításai megtartva-megőrizve keresztény részleteket mégis új színt hoztak, szinte új várost teremtettek. A városkép változásai jól nyomon követhetők és ábrázolhatok a források ereje által. Tanulmányunk első nagyobb része tehát Vác városát igyekszik bemutatni, a keresztény magot a muszlim héjban. Mintegy keresztény váci lokálpatrióta szemével járunk-kelünk az utcákon-tereken, a várban és a piacon, az egykor németek és magyarok lakta házak között, amelyeknek egykori gazdáit név szerint is ismerjük. 1. A hódításul esett magyar város hagyatéka A XVI. század elején Vác virágzó püspöki város magyar és német lakókkal és önkormányzattal. A magyarok elsősorban a belföldi, a németek a nyugat-európai kereskedelemben is érdekeltek. A városban jelentős állami jövedelmet hajtó harmincadhivatal működik. A város helyi kereskedelme, ipara, szőlő- termesztése és borászata legkevesebb három megyére terjed ki: Pest-Pilisre, Nógrádra és Hontra. A váci püspökség birtokai és jövedelmei - más püspökségekkel összehasonlítva - szerények, ennek ellenére Báthori Miklós váci püspök (1474- 1506) jelentős építkezéseket kezdeményezett és finanszírozott a váci várban és városban, mely épületek a török összeírásokban „azelőtt papok háza volt” megjelöléssel tűnnek majd fel.12 Figyelemre méltó Báthori püspök teljesítménye abból a szempontból is, hogy 1484-től ő is kegyvesztett lett Mátyás királynál, mert összeesküvés gyanújába keveredett, építkezései, költekezései, pénzügyi nagyvonalúsága már 1480 körül nem tetszett Mátyás királynak, ezért a király Báthori mellé rendelte Dóczy Orbánt segédpüspöknek, a későbbi győri püspököt (1483- 1490), hogy vigyázzon rá, és nyilván megfigyeléseiről a királyt híven értesítse. Ennek a helyzetnek megfelelően fel kell tételeznünk, hogy Vác ésszerű fejlesztésében részt vett Dóczy Orbán segédpüspök, majd püspök, aki 1484- től Mátyás királynak kincstartója is volt. 12 Szarka 2008, passim és Kubinyi 1983, 70-71. 24
