Horváth Lajos: Vác utcái, épületei és lakosai a XVI. század második felében - Váci Történelmi Tár 7. (Vác, 2011)
IV. Vác társadalma - 3. Vác magyar társadalma
egyéb postaszervezetek, postajáratok fenntartását, küldöncjáratokat, postakört használatát szigorú büntetés terhe alatt megtiltotta.156 Az állami, hivatalos postaszolgálat kialakulása előtt, de az után is, az írásos hírközlésben és a hírszerzésben is részt vettek a mészárosok. A debreceni mészárosok 1478-ban, 1512-ben és 1553-ben kiváltságlevelet nyertek erre a tevékenységre, mert Debrecen és más városok - így Vác - között is hordták a leveleket. A magyarországi királyi postát ugyanis magán- személyek, nem hivatalos egyének nem vehették igénybe egészen 1535-ig. A mészáros-posta tehát társadalmi igényt elégített ki, amikor a vágóállatok beszerzése során faluról falura járva továbbította a küldeményeket is szerény fizetség ellenében. Musztafa budai pasa 1578-ban kelt egyik okiratában hivatkozott is rá, hogy a mészárosok már a régi magyar királyok idejében is hordták-vitték a leveleket, és egyéb postai szolgáltatást végeztek. A mészárosok, amikor egy-egy településre megérkeztek állatvásárlás céljából, a marha szarvából készített kürtjeiket fújták, ez a jel egyben azt is jelentette, hogy megérkezett a posta. Ennek a szokásnak a nyomán lett a postakürt mindmáig a posta egyik jelképe.157 Vácott tucatszám találunk Mészáros nevű családokat, akiknek többsége valóban a nevében jelzett mesterséget űzte. Meggondolva, hogy a magyar marhakereskedelem az Alföldről Vácott haladt keresztül, hogy a Duna mentén elérje a dél-német, a nyugati piacokat, bizonyosra kell vennünk, hogy az ún. mészáros-posta Vácott működött vizsgált korszakunkban honi területen. A városnak tartania kellett a kapcsolatot szóban és írásban a budai pasával, a magyar királlyal, a váci püspökséggel, a kereskedő partnervárosokkal (Debrecen, Gyöngyös, Pozsony, Nagyszombat stb.), a szomszéd településekkel stb., mindezek és a még fel sem soroltak tetemes feladatot és munkát róhattak Vác város bírói testületére, melynek valamilyen hírközlő és levélvivő szervezetet fenn kellett tartania, ha hatékonyan akart működni. Már többször említettük hírvivőként András „beredus” személyét, akit feltételesen Agárdi István fia Andrással azonosítottuk, Hegyi Klára lektorunk olyan olvasati problémára hivatkozik a beredussal kapcsolatban, amelyik kétségessé teszi még András hírvivőségét is. Bizonyos, hogy postával kapcsolatos tevékenységet folytatott a Posta család, amelyik 1546-ben a Sáros utcában lakott Vácott. Posta Mihály és fia, Posta György 1559-re azonban távozott az élők közül, bizonyos, hogy a török előtti világ emberei voltak. Nevükből ítélve a postaszervezet valamilyen szintű tagjaiként dolgoztak az 1530-1540-es években. Feltűnik szempontunkból a Futóka családnév, amelyik ugyancsak a hírvi- véssel kapcsolatos. Mező András a várdai birtokok jobbágyneveinek elemzése156 Vajda 1965, 134-156. 157 Bélyeg-Lexikon 465-466. 122
