Horváth Lajos: Vác utcái, épületei és lakosai a XVI. század második felében - Váci Történelmi Tár 7. (Vác, 2011)
IV. Vác társadalma - 3. Vác magyar társadalma
kor már bizonyította, hogy a Futó nevű családok a hírvivésben munkálkodtak már a XV században. Futóka Imre Vácott a Sáros utcában lakott 1546-ban, és 1559-re eltűnt az élők sorából. О is postaszolgálatban volt érdekelt.158 Az oszmán hódítás idején jött létre az ún. rab-posta szervezet. Igen sokan az ellenség fogságába estek, akiket börtönbe zártak, de nyugalmas időszakokban megengedték nekik a fogva tartók, hogy leveleket írjanak hozzátartozóiknak. A rabok által kiválasztott rabtárs azután vállalta a postás szerepét, hogy azokat eljuttatja a címezettekhez. Ennek a fajta levelezésnek fontos témája volt a rabok kiváltása, a váltságdíj összegyűjtése. A körútra engedett rab visszatértéért azután a továbbra is börtönben sínylődök az életükkel feleltek.159 Vác török várában is működött börtön természetesen. Zeleméry László, az érsekújvári tiszttartó, az esztergomi érsek jövedelmeinek igazgatója leveléből értesülhetünk egy 1576-ban Vácott történt mesés esetről. Szokollu Musztafa Vácra látogatott, ahol játékokat rendeztek a tiszteletére. Többek között a váci börtönből előhoztak Egernél fogságba esett magyarokat, hogy az egyiket széttépessék oroszlánnal, de az állat nem bántotta az oszlophoz kötözött magyart, hanem őrét tépte szét, aki korbáccsal megütötte.160 A váci magyar rabok 1590 márciusában testületileg panaszlevelet írtak Pálffy Miklósnak, főgenerálisnak, 1588-tól érsekújvári főkapitánynak. Az történt ugyanis, hogy a váci rabok közössége kezességet vállalt Zalay Tamás rabtársukért, aki ennek fejében eltávozhatott, hogy váltságdíját összeszedje. Zalay azonban a levél írása előtt nyolc hónappal megszökött, és azóta Oszmán aga - valószínűleg a főharmincados - kínoztatja a kezességvállaló magyar rabokat. Kérik, hogy Pálffy generális járjon el az érdekükben a töröknél.161 Bizonyosra vehetjük, bár korszakunkból forrással nem rendelkezünk erre nézve, hogy a váci török börtönből is leveleztek a keresztény rabok szabadulásuk érdekében. El nem mulaszthatjuk megemlíteni, hogy а XVII. században a váci török börtön rabjai még kétféle pecsétet is használtak leveleik hitelesítésére.162 Ugyancsak említésre méltó a legalsóbb szintű közigazgatás, a községbírói szervezet küldönchálózata, mely már az oszmán hódítás előtt is funkcionált. Ez a községek szomszédságára szervezett küldönchálózat kimutatható Vác vidékén is, mint szerte az országban. Az 1559-es szandzsák-összeírásban szerepel a Rátótról Veresegyházra menesztett küldönc, Bodor Benedek, Becsi Antal Szentmiklósról Veresegyházra, Kovács Dimitri Szadáról Gödöllőre 158 Mező 1970, passim. 159 Vajda 1965, 151. 160 Jakus 1989, 42. 161 Jedlicska 1897, 404. 162 Horváth 1982, 231-232. 123 T
