Horváth Lajos: Vác utcái, épületei és lakosai a XVI. század második felében - Váci Történelmi Tár 7. (Vác, 2011)
IV. Vác társadalma - 3. Vác magyar társadalma
lovasnak, aki a HÖ H 258. számú házban lakott, vagyis Szuha János malomtulajdonosnak ez volt eredetileg a háza. Éliás Péter, nős, 1546-ban a német városban lakott, elhunyt 1559-re. A HÖ N113. számú ház volt az övé, valamikor 1543 előtt vette Gazdag Gergelytől, fiai örökölték. A ház „gazdag” volt, kőből épült négy szobája volt és még egy szobája sövényből, rendelkezett pincével és udvarral. Eredetileg a HÖ H 299. számú ingatlan is Éliás Péteré volt. A fia, Éliás Miidós 1559-re megnősült, Gergely testvére ekkor még nőtlen, egy családot alkotnak a HÖ N 113. számú házban. A hajómalom további birtoklása a családban biztosított. Molnár Balázs, nős, 1546-ban a német városban lakott, 1559-re elhunyt. A HÖ S 331. számú ház volt az övé, halála után a fiai örökölték. A hajómalom a családban öröklődhetett. Máté János, nős, 1546-ban a német városban lakik, elhunyt 1559-re. Máté Mátyás nevű fia 1546-ban és 1559-ben életben volt, nőtlen. További adatok Vácott nem állnak a rendelkezésre. Hajómalmuk nyilván más tulajdonába került. A nyolc hajómalom nyolc kerékre 1559-ben is működött, időközben felefele arányban megmaradt az 1546-os tulajdonos kezén, illetve új tulajdonos kezére került. Az 1562-es összeírás 16 malomkereket vett jegyzékbe bővebb részletezés nélkül. Ha működött is a Püspök-malom két kőre, azt azért ki- vehetjük a számból, mert a Gül Baba derviskolostor birtokában lévén, az adórovók azt nem vehették számba. Úgy véljük tehát, hogy a hajómalmok a kétszeresükre szaporodtak 1559-1562 között. Sőt, 1580-ban és 1590-ben 21 malomkereket írtak össze Vác városában a törökök.122 Összehasonlításképpen álljon itt a korban jelentős Ráckeve malomkerekeinek a száma: 1546-ban 22, 1562-ben 19, 1580-ban 9 és 1590-ben 9.123 Vagyis ugyanabban a fél évszázadban Ráckeve malomipara hanyatlóban volt, Vác malomipara pedig fejlődőben. Mint láttuk, Molnár Balázs és Molnár Bálint malomtulajdonosok is egyben, 1546-ban tehát nevük és iparuk megfelel egymásnak. A hat további hajóma- lom-tulajdonos neve nem kötődik a malmokhoz. Ugyanakkor az összeírásokban találunk még 9-10 Molnár nevű családot, akik nem tulajdonosok ugyan, de nem állíthatjuk, hogy nevük ellenére a molnársághoz semmi közük se volna. Hiszen az 1546-os 8-9 malomban valakiknek el kellett végezniük a munkát. A váci malomipar gyarapodását mutatja az is, hogy 1546-1559-ig Molnár nevű családok költöztek be a városba Marosról, Keszegről, Kosdról és Bércéiről. Vagyis a vizsgált évtizedekben a Molnár nevű családoknak majdnem a fele a környékből érkezett. Úgy véljük, hogy a malomiparban újonnan teremtődő váci munkahelyek vonzották őket. 122 Káldy-Nagy 1985, 675. 123 Káldy-Nagy 1985, 675. 106
