Horváth Lajos: Vác utcái, épületei és lakosai a XVI. század második felében - Váci Történelmi Tár 7. (Vác, 2011)

IV. Vác társadalma - 3. Vác magyar társadalma

Megvizsgálva a Molnárok eredeti lakóhelyét azt találtuk, hogy Maroson 1546-ban nincs malom, Keszegen és Kosdon 1546-1562 között nincs malom, Nagybercelen egyáltalán nincs malom. Csak Kisbéredén volt 1546-ban egy fél évig járó, amelyik 1562-re megszűnt. Vagyis nevezett váci beköltöző Molnárok aligha tanulhatták meg és gyakorolhatták a molnármesterséget eredeti lakóhelyükön. Inkább Vácott sajátíthatták el azt, és vele együtt ott szerezhették Molnár nevüket is, amelyik egy ideig jelölte is a foglalkozásukat.

Az édesvízi halászat, a halfogyasztás - a keresztény böjtökre való tekintettel is - bőségesebb és fontosabb volt, mint napjainkban hazánkban. Elég sok Halász nevű személyt találunk Vácott az oszmán hódítás első fél évszázadában. Ennek ellenére a halászattal kapcsolatban csupán az adózására vonatkozó adatok maradtak fenn. A kirótt török adó a dunai halnak az egytizede és a Püspök-tó halászatának a fele volt. A váci püspökség pedig évi egy viza beszolgáltatását követelte meg. Az 1593. évi püspöki urbárium az utóbbi értékét 25 forintban szabta meg, ez megfelelt 3 bécsi mázsa, azaz 150 kiló súlyú vizának. Egy 1621-es adat szerint a váci Csete Balázs fogta a vizákat a váci Dunában.124 A váci halászok céhszervezetéről nem sikerült adatot találnunk.

A halat is, más árukat is szekéren szállították nyugatra, vagy ahová kellett. Kézenfekvő volt, hogy a fuvarozásban részt vállaló szekeresgazdák egyéb mellett lókereskedéssel is foglalkoztak. Ilyen vállalkozónak tekintjük László Andrást Vácról, aki áthaladt az érsekújvári hídvámon 1588. február 16-án egy szekérrel és 7 lóval, 1588. május 3-án két szekérrel és 24 lóval.125

Az eddig tárgyalt váci illetőségű emberek valamennyien a keresztény jog szerint nemtelenek, jobbágyok és zsellérek voltak, a török jog szerint pedig ráják, azaz földesúri joghatóság alatt álltak. Meg kellett említeni váci kapcsolatai miatt azonban Trombitás Pétert és Jánost, akik nemesi származásúak lévén szabadabban mozogtak a magyar és a török világban is. A nemes Trombitás család fészke valahol a Felvidéken keresendő.126

Meg kell említeni még a Váchoz közeli Csornádról nevét vevő Csomádi köznemesi családot, amelyik 1466-tól sűrűn szerepel oklevelekben.127 Birtokai Csornádon, Alagon, Keszin kimutathatók. Csomádi György, aki végül Vácra költöztette családját az oszmán hódítás első fél évszázadában, 1528-ban tűnik fel királyi emberként Csány (Pest m.) ügyében. Csomádi György 1536-ban a nagyváradi káptalan előtt csomádi birtoka 1/6-át elcserélte alagi jobbágytelekért.128 Rátóton élt feleségével 1546-1549 között.

124 Vass 1983, 96-97., 112.

125 Kocsis 1993, 357., 339.

126 Szakály 2001, 387.

127 Bártfai Szabó 1938, 921., 1104., 1181. reg. stb.

128 Bártfai Szabó 1938, 1484., 1521. reg. stb.

107

I