Horváth Lajos: Vác utcái, épületei és lakosai a XVI. század második felében - Váci Történelmi Tár 7. (Vác, 2011)
IV. Vác társadalma - 3. Vác magyar társadalma
len fiát összeírták már 1562-ben. Egy időben a HÖ N 128. számú házban laktak, melyet Éliás István eladott Musztafa bejnek, a porta szpáhi-újoncai parancsnokának. Az 1565-ös összeírás idején ez a család a Nagy utca 82. számú házában élt. Adataink vannak a váci „magyar varga” céh létére 1503-ból és a „német varga” céh működésére 1530 előttről, az utóbbi egy pecsét.119 A varga céhek - bármelyik legyen is az - megmaradt népessége a sok Varga nevű családban folytatódott. Közülük nyilván néhányan művelték is a mesterséget. Vannak persze kivételek is, Varga Bálint 1546-ban hajómalom-tulajdonos volt. Nem kevés Ötvös nevű férfit is találunk Vácott, érdekes, hogy mindhárom Ötvös családfő beköltöző 1546-1559 között. Ez persze nem jelenti azt, hogy az oszmán hódítás előtt ötvösök nem működtek Vácott, különösen a reneszánsz fellendülés idején. Közülük Ötvös István háza és boltja - nyilván az utcára nyíló - a HÖ N 62. számon található. Egy másik ötvösműhelyt és üzletet feltételezhetünk Ötvös Lőrinccel az élen a HÖ P 247. szám alatt, tekintettel a piacra, a csarsura, bár az összeírás boltot itt nem említ. A fém- és fegyverművesség képviselői közül megemlíthetjük Dávid kovácsot, aki a német városban lakott 1546-ban, nős, összeírták 1559-ben és 1562-ben is. Lakását és műhelyét 1565-ben a HÖ N 67. számon találjuk. Ő tehát valóban kovácsmester volt, amit azért minden Kovácsról nem állíthatunk. Valamikor az oszmán hódítás előtt békés mesterséget gyakorolt Sivegjártó Ambrus, aki az 1565-ben összeírt HÖ N 135. számú ház tulajdonosa volt. Valódi mesterséget tükrözött a neve. Bizonyíték rá, hogy fia Pattantyús Mátyás, unokája Pattantyús György, akik háborús mesterséget gyakorolnak, ugyanis ágyúkat, puskákat stb. készítenek, öntenek, szerelnek stb. Nagy kérdés, hogy mikor tértek át a fegyverek gyártására, kinek a késztetésére, és ki volt a megrendelő. A HÖ N 135. számon találjuk a házukat, és talán ott volt a műhely is. A várban 1565-ben egyetlen ágyút írtak össze, lehetett azért több is, ez a HÖ V 15. számon található hat boltozaton állt, nyilván a várfal lőrésében, vagy a fölé magasodva. Mesterség- és családnévváltásra került sor más esetben is. Kötélverő Istvánt és Kötélverő Imrét a Sáros utcában összeírták 1562-ben. Az utóbbinak fia a Szűcs Máté nevet viseli 1565-ben, és az apjától örökölt HÖ К 155-ben lakik. A ház középrendűnek látszik: sövényből épült három szoba, pince, konyhakert és udvar. Kerestük a váci pékeket is, mert elképzelhetetlen, hogy kenyeret, kalácsot a keresztények ne készítettek volna műhelyszerűen is a házi sütések mellett, hiszen emlegetik 1565-ben a kemencéket is. Feltűnt az 1565-ös összeírásban Furundzsi Ferenc „azelőtti” háza, amelyik akkor már négy in119 Vass 1982, 95. 103 T
