Horváth Lajos: Vác utcái, épületei és lakosai a XVI. század második felében - Váci Történelmi Tár 7. (Vác, 2011)
IV. Vác társadalma - 3. Vác magyar társadalma
gatlanra tagolva létezett Ötvös István, Takács Vince, Szabó Simon és Bicskei Albert kezén. A török összeíró a magyar pék mesterségnevet egyszerűen lefordította törökre, így lett belőle Furundzsi, de azért egyértelmű az adatokból, hogy keresztény pékség működött a vezetésével az említett négy ingatlanban. Az összeírás idejében működő pékségre ez a dokumentum nem ad felvilágosítást. A különböző fajtájú malmok a XIII. századtól kezdve terjedtek el Magyarországon, nem tekintve a kézimalmokat, melyek használatának kezdete az idők homályába vész. Az alul- és felülcsapó vízimalmok, illetve a hajómalmok a kései feudalizmus legjelentősebb ipari szerkezetei és építményei. Társadalmi vonatkozásban pedig az emberi kapcsolatok kötésének a helyei, a közvélemény formálásának színterei stb. Az összeírásokban szereplő váci malmoknak két fajtáját tudjuk megkülönböztetni. Az 1546-ban összeírt „Mihók pap két kerekű malma” valószínűleg a Püspök-tó gátján állt és felülcsapó, kőből-téglából épített malom volt. A Dunán pedig 1546-ban nyolc hajómalom működött. A váci püspökség saját tulajdonában lévő malma tehát megérte az oszmán hódítást, és 1546-ban Mihók pap kezelésében volt, aki - úgy látszik - nem menekült el a kanonokokkal együtt, hanem visszamaradt Vácott. A malom két kerékre járt még 1546-ban, ám 1559-ben Püspök-malom néven vették számba, és azt jegyezték fel róla, hogy romos Vác város közelében. Mihók pap halála után Jahjapasazáde Mehmed, budai pasa megvette ezt a malmot. Mivel Mehmed 1545-1548-ig volt budai pasa, Mihók pap halála, illetve a vétel ezekre az évekre esett. A nevezett malom 1559-ben a budai Gül Baba kolostor derviseinek a birtokában volt, feltételezhetően Mehmed pasa adományából. Mindezek mutatják, hogy a váci püspökség egykori malma a török hódítás után még elhanyagolt állapotában is jelentékeny ingatlannak minősült, Mehmed pasa 2000 akcsét fizetett érte.120 A váci püspöki malom környékének elég részletes leírásait ismerjük a 375-377. számú konyhakertek nyilvántartásából. A terület egyik része Horváth János konyhakertje volt, „aki fellázadt és az ellenséghez szökött.” Azaz nem akart oszmán alattvaló lenni, ezért a királyi Magyarországra távozott. A 375. számú kertben van két zsilip és egy düledező szoba, feltételezhetően a zsilip őrzőjének hajléka. A kert szomszédjai a vár árka a Szent Margit-temp- lom közelében. A kertet a Csörögi út és a Pesti út határolja. A kertekből nézve Csörög felé esik két tó, melyek zsilipjeihez utak vezetnek, említik is a malom zsilipjét, ez tehát még működőképes volt 1565-ben. A Gül Baba kolostor birtokában lévő malom mellett terült el Kászim bég mecsetjének alapítványa. Először Dervis váci emin a düledező Szent Mar- git-templomot és a közelében lévő három kertet Kászim bégnek adta el, de 120 Káldy-Nagy 1977, 207. Vác 1559. évi összeírása végén. 104
