Horváth Lajos: Vác utcái, épületei és lakosai a XVI. század második felében - Váci Történelmi Tár 7. (Vác, 2011)
IV. Vác társadalma - 3. Vác magyar társadalma
adóinak árendátora volt. Ellene panaszkodtak is az öcsödi bírák földesuruknál, Rhédey Istvánnál 1590. július 15-én írt levelükben, mert rosszul bánt velük.114 Verancsics Antal, egri püspöknek a budai pasához 1559. december 21-én írt leveléből tudjuk, hogy 1559 novemberében Litteratus Gerardus, másként Gellért deák, pozsonyi polgár és kereskedő, bízva a fegyverszünet teremtette biztonságban, áthaladt Vácott. Két mérföldnyire a várostól, a mácsai mezőn őt és kereskedőtársait néhány azab (gyalogos várvédő) és naszádos megtámadta és kifosztotta. Elraboltak tőlük karasia és másfajta posztót és egyéb árukat, összesen 5000 forint kárt szenvedtek. Az eset arra is példa, hogy Pozsonyból Vácon keresztül vezetett az út Debrecenbe és Erdélybe. Az említett „fegyverszünetet” I. Ferdinánd és János Zsigmond meghosszabbította 1559. június 8-án, és érvényes volt 1560. január 1. napjáig. A rabló törökök közül az azabok lehettek akár hatvaniak is, de a naszádosok valószínűleg váciak voltak.115 Az esemény színhelyéhez a váci török flottaegység és kikötő van a legközelebb! Végül a váci kereskedők csoportos utazásaira, árubőségére és tőkeerejére világít rá egy nagyon tragikus adat. A hatvani szandzsákbég 125 főnyi rác martalóc csapata 1562. október 15-16-án Kóka és Bag falukat kifosztotta, majd a Vácról erre a vidékre érkező kereskedőket kirabolta és közülük huszonkettőt meg is ölt. Ez utóbbi szám valószínűleg nemcsak a kereskedőket foglalja magában, hanem a karaván fegyveres kísérőit és a kereskedők szolgáit is. A rácok zsákmánya több vég posztó, egyéb áru és 12000 aranyforint volt. Ezek a kelet felé igyekvő váci kereskedők valószínűleg gyöngyösi és debreceni kapcsolatokkal rendelkeztek.116 Vácott négy keresztény mészárszék működött az oszmán hódítás első fél évszázadában. Mészáros nevű családok természetesen tömegével vannak jelen 1546-1565 között a forrásokban. A nagy állatforgalom és húsvágás ösztönzőleg hathatott még a beköltözésre is. Mészáros János Veresegyház faluból - például - 1546-1559 között települt át Vácra, ahol 1565-ben а ЕЮ N 72. és 75. szomszédjaként említik, azaz saját házával nem írták össze. A mészárosok elitje a mesterek voltak, akik nemcsak a vágásokat szervezték, intézték, de kiterjedt marhakereskedelemmel is foglalkoztak, azaz maguk is intézték az állatok beszerzését, melyből tetemes jövedelmük származott. Alkalmazottaik voltak a hajtők, a hajdúk, a műhelyekben a vágólegények és a darabolást, kimérést végző székálló legények, akik a tőkén dolgoztak és létrehozták a tőkehúst. A nép nyelvén nemcsak a mestereket, hanem a beosztottjaikat is nevezhették Mészárosnak. 114 Kristó 1981, 162-164. 115 Káldy-Nagy 1970, 68. és Horváth 1981,22. sz. 116 Vass 1975, 149-151., Vass 1977, 366-367., Vass 1983, 96. és Kocsis 1993,309. 101 !
