Szarka Gyula: A váci püspökség gazdálkodása a török hódítás korában, 1526-1686 - Váci Történelmi Tár 5. (Vác, 2008)

RÖVIDÍTÉSEK - IV. A PÜSPÖKSÉG GAZDÁLKODÁSA A TÖRÖK URALOM ALATT

Az udvarbíró mindenért felel; a jövedelmeiéről számadást készít,

123 külön a birtokról, külön a tizedjövedelmekről.

124 Mindkettőről kétféle nyilvántartást vezettek; az egyik általános feljegyzésekből állott, a másik a bevételek és leiadások részletes jegyzéke volt. Mind a birtokok jövedelmét, mind a tized jövedelmeket helyenként tartották nyilván.

125 A számadásokat a „főgondviselő" (udvarbíró) vagy egyedül végzi, vagy segítséggel; minden befizetést nyugtat,

126 könyvel vagy könyveket. Felügyelete mellett készülnek az urbáriumok, tizednyilvántartások. Korompay Péter udvarbíró (vikárius) nógrádi irodájában készül az 1653. évi urbárium,

127 ő nyugtatja a kecskemétieknek az 1654. május 30-án befizetett dézsmákat (260 forint) és a perzsaszőnyeget.

128 Szegedi Császár János udvarbíró igazolja 1651. május 13-án, hogy a kecskemétiek az évi dézsma-kötelezettségüknek eleget tettele.

129 Hoiváth György gazdasági vezető 1656. május 13-án, 1657. május 11-én Nógrádban veszi át a kecskemétiek tizedváltságát, a 260 forintot és a perzsaszőnyeget.

130 Nedeczky István udvarbírónak fizetik a kecsleeméteményt felhasználta Karcsú köteteiben. A váci püspökségre, főleg gazdaságtörténeti szempontból értékes anyagot tartalmazó gyűjtemény eltűnt. Úgy véljük, csak lappang és nem pusztult el; valószínű, bog)' az 1918 őszén vag)' 1919 tavaszán, amikor az uradalmi irattárat átvitték a püspöki lakosztályba, az irattárral együtt idekerült a Bubla-gyűjtemény is. |A Váci Püspöki Gazdasági Levéltár iratanyagát jelenleg Vác Város Levéltára őrzi letétként. A Bubla Ágoston uradalmi prefektus irányításával létrehozott ún. „Régi levéltár" tíz kútfőből - eredeti okiratokból és másolatokból - álló iratanyagának megmaradt része megtalálható a püspöki gazdasági levéltárban az iratokhoz készített lajstrommal, a Bubla-féle regestrumkötettel együtt. A szerk.] 123 Vö. OL U. et C, 62-33., fol. 136-140/a. 124 Vö. CHOROT 1915-1917, 567.; KARCSÚ 1880-1888, V. 167.; OL U. et C., 62-33., fol. IL, 173-176/a. 123 Vö. OL U. et C, 62-33., fol. 48., 146., 62-32. 126 Vö. PML Közgy. jkv., 1669-1679. évi kötet, 1676. évnél 231. 1.; Kecskemét város lt., Decimális iratok, 11. szám. 127 CHOROT 1915-1917, 576.; KARCSÚ 1880-1888, V. 170. 128 HORNYIK 1860-1866, II. 129-130.; CHOROT 1915-1917, 595.; vö. 1655. május 31. (KARCSÚ 1880-1888, V. 171.); Kecskemét város lt., Decimális iratok, 4. szám. 129 „Én Szeghedi Császár János pap, Nógrádi plébános, Váczi püspök és Szepesi prépost Tarnóczy Mátyás Uram első Nagysághja Vicáriussa, Jószághának Gongyaviselője és Arendátora. Adom értésére mindeneknek, az kiknek illik, hog)' árendáltam Pest vármegyében Kecskemét nevű Becsületes Várost ugyan maguknak pro hoc duntaxat Anno, exceptis Sedecimis, in omnem fortunae eventum et casum flór. 260. Melynek nagyobb Erősségére és elhitelére attam ez peczétes Quietantiámat. In Praesidio Neoghradiensi Die 13. May Anno 1651. Idem qui supra mpria." (Kecskemét város lt., Decimális iratok, 2. szám; HORNYIK 1860-1866, II. 128., III. 254.) 130 Kecskemét város lt., Decimális iratok, 5., 6 szám. A kecskemétieknél, de meg máshol is a tizedváltság kifizetését igazoló nyugtában szó van a plébánosi tizenhatodról (sedecima), melyet a község tartozik a plébánosnak fizetni. Ugyanis a tized 1/8-a, később 1/16-a a plébánost illette; a 16. század közepén már a plébánosi illetmény elvált a tizedtől, melyet a