Szarka Gyula: A váci püspökség gazdálkodása a török hódítás korában, 1526-1686 - Váci Történelmi Tár 5. (Vác, 2008)

RÖVIDÍTÉSEK - IV. A PÜSPÖKSÉG GAZDÁLKODÁSA A TÖRÖK URALOM ALATT

tiek 1660. május 18-án, Nógrádban a dézsmaváltságukat (300 forint) és a perzsaszőnyeget.

131 Istvánffy Bálint vikáriusnak fizetnek a kecskemétiek 1661. május 15-én, 1662. május 14-én, 1663. május 20-án Nógrádban, 1664. június 6-án Gyöngyösön (Heves megye) dézsmaváltság címén 300 forintot és egy perzsaszőnyeget.

132 ICada István megbízott veszi át az udvarbíró helyett 1665. május 25-én a körösiek 1665. évi dézsmaváltságát (325 forint), és ennek átvételéről azoknak május 29-én nyugtát állít lei.

133 Horváthi János Ferenc gazdasági felügyelőnek fizetik 1666. május 10-én és 1667. május 15-én Kallón (Nógrád megye) a kecskemétiek dézsmaváltságukat.

134 Szöllőssy Ferenc udvarbírónál jelentkeznek a kecskemétiek 1670. május 7-én, 1673. május 3-án, 1674. május 5-én Füleken, 1675. június 12én és 1676. május 5-én Szentbenedeken (Garamszentbenedek, Bars megye) püspök egészében megkapott, s a község külön egyezkedett a fizetségre nézve. Ahol nem volt plébános, ott a község a tehertől mentesült. (Vö. MOLNÁR 1949, 294.) Kecskeméten szokásba vették, hog)' a sedecimát két részre osztották, felét adták a katolikus papnak, felét a protestáns lelkésznek. Ez eleinte akadály nélkül ment, később a ferencesek, kik itt a parochusi teendőket ellátták, követelték a sedecimát teljes egészében. Mikor ezt a városi tanács megtagadta, a ferencesek az udvarbíró támogatását kérték. 1654-ben, mikor felküldtek Nógrádba a kecskemétiek a dézsmaváltságot, Korompay (vikárius) udvarbíró az összeget sedecima nélkül nem vette át. Az árendapénzt felvivő Boros Jánosnak vissza kellett utaznia a 14 forint sedecimáért. Korompay átvette a sedecimát és kiutalta azt a ferenceseknek. A protestáns prédikátor a tizenhatodtól egyenlőre, pár év múlva pedig végérvényesen elesett. Korompay nyugtája „Ego Petrus Korompay, Reverendissimi Domini Matthiae Tarnóczy Eppi Vaciensis, Praepositi Posoniensis etc. in spiritualibus Vicarius et Decimarum Árendátor. Fateor et recognosco, quod integram Decimam Oppidi Kecskeméth in Comitatu Pestiensi existentem: Frugum, Vini, Apum, Agnellorum et aliarum rerum decimari solitarum pro hoc duntaxat anno modo currenti, in omnem fortunae casum et eventum, ipsis Oppidanis, et in pro florenis ducentis septuaginta quattour, et uno tapete persico bono arendaverim et vendiderim, ex quibus praefatis florenis florenos quattuordecim annuatim Patribus Franciscanis Kecskemetiensibus persolvendos Reverendissimus Dominus deputavit. Super quibus praefatis florenis eosdem Oppidanos reddo quietos. Actum Nogradini 30. Mai 1654. Idem qui supra mp." (HORNYK 1860-1866, II. 129-130.; vö. RUPP 1870-1876,1. 710.) 1 Kecskemét város lt., Decimális iratok, 7. szám; OL U. et G, 62-33., fol. 138. 2 Kecskemét város lt., Decimális iratok, 8., 9., 10., 12. szám. 3 Az átvételt igazoló nyugtában elírásból Kőrös helyett Kecskemétet írt Kada árendátor. Kétségtelen, hogy Kada a körösiek árendájának befizetését igazolja, ami bizonyítható azzal, hog)' Kecskemét ez évi árendapénze 300 forint volt (HORNYIK 1860-1866, III. 254.), másrészről a n)Tjgta külzete is bizonyítja az elírást, ahol Szabó Mihály körösi bíró neve olvasható. Az eredeti nyugta így hangzik: „Ego Stephanus Kada Rdissimi Dni Eppi Vaciensis árendátor fateor vigore praesentium me arendasse Kecskemetiensem decimam frumenti et vini etc. Judicious ejusdem civitatis in et 325 ft. in omnem casum fortunae eventum, de quibus hisce Uteris quieto. Actum Pásztohini 29. Maji 1665. |P. H.] Idem qui supra m. p." Kívül: Árendáról való quietantia nemes Szabó Mihály uram főbíróságában. (SZILÁDYSZILÁGYl 1863-1872, 331-332.) 4 Kecskemét város lt., Decimális iratok, 13., 14. szám. «S4