Szarka Gyula: A váci püspökség gazdálkodása a török hódítás korában, 1526-1686 - Váci Történelmi Tár 5. (Vác, 2008)

RÖVIDÍTÉSEK - I. A VÁCI PÜSPÖKI MEGYE FÖLDRAJZI HELYE A

I. A VÁCI PÜSPÖKI MEGYE FÖLDRAJZI HELYE A 16-17. SZÁZADBAN Magyarország legnagyobb püspöki megyéje, az I. Istváni alapítású váci dioecesis hét politikai megye (Békés, Csongrád, Heves, Hont, Nógrád, Pest, Szolnok) teljes vagy részbeni területén helyezkedik el; határai nem sok eltéréssel alapítása óta fennállanak. A váci püspöki megye 16-17. századi helyének megfigyeléséhez jó szolgálatot tesznek a püspöki és kamarai összeírások, továbbá Pongrácz György püspök Informatio}^, melyet 1675-ben készített megyéje helyzetéről, valamint ugyancsak Pongrácz rendeletére az 1673-ban vagy 1674-ben készült térkép. Az Informatio, a térkép, főleg pedig a tizedösszeírások segítségével meg lehet jelölni azt a területet, melyet a 16-17. században váci püspöki megyének neveztek; e terület a következő: Nógrádverőce, Szokolya (Hont megye) érintésével Diósjenőn át keletre Borsosberény, Horpács, Berki, Szátok, Szenté, Debercsény, Magyarnándor, Cserhátsurány, Herencsény, Kutasó, Told, Garáb, Mátraszőlős (Nógrád megye), Tar (csak a Zagyván inneni rész; Heves megye), Tepke (Nógrád megye), a püspöki megye legészakibb pontjai. Tartól a Zagyva mentén délre fordulva Zagyvaszentjakab, Szurdokpüspöki (Heves megye), Jobbágyi (Nógrád megye), Szarvasgede (Nógrád megye), Apc (Heves megye), Zagyvaszántó (Nógrád megye), Lőrinci (Nógrád megye), Ecséd, Hatvan (Heves megye), Boldog, Zsámbok, Tóalmás, Szentlőrinckáta, Szentmártonkáta, Nagykáta (Pest megye), Alattyánig (Szolnok megye) a püspöki megye keleti határai; innen Jánoshidán át Tiszasüly, Kunhegyes (Szolnok megye), irányában délre fordulva Mezőtúr (Szolnok megye), Békésszentandrás (Békés megye), Kunszentmárton, Szelevény (Szolnok megye) érintésével Szentes, Csongrád, Fábiánsebestyén, Derekegyház, Hódmezővásárhely, Algyő, Tápé, Szeged jelöli a további határt. Szegedtől nyugatra Horgos (egykor Csongrád megye), Martonos (egykor Csongrád megye), IGskunhalas, Hajós, Csanád, Dusnok, Bogyiszló, Fájsz vonaláig húzódott a megye déli határa; e vonaltól északra Bátya, Foktő, Dunaszentbenedek, Géderlak, Úszód, Ordas, Dunapataj, Harta érintésével a Duna mellett haladva Vácig kapjuk a megye nyugati határát. Szeged is voltaképp a váci püspöki megyéhez tartozott; Pongrácz térképe a megyén kívülinek jelzi ugyan, de a püspök joghatósága alá tartozik.* Szeged nem a váci püspökséghez, hanem a kalocsai érsekséghez tartozott a középkorban. A törökkorban a csanádi püspökök gyakoroltak joghatóságot a városban.