Szarka Gyula: A váci püspökség gazdálkodása a török hódítás korában, 1526-1686 - Váci Történelmi Tár 5. (Vác, 2008)
RÖVIDÍTÉSEK - IV. A PÜSPÖKSÉG GAZDÁLKODÁSA A TÖRÖK URALOM ALATT
kamara vegye bérbe, természetesen ugyanolyan feltételek mellett, miért is tárgyaljon a dézsmák tulajdonosaival, a váci püspökkel és az esztergomi érsekkel, s a tárgyalások alatt gondosan írja össze, mely helyekről van szó, és amennyiben a tizedek összegyűjtése nem lehetséges vagy nem gazdaságos, úgy a tizedeket bérbe lehet adni Balassának és Krusithnalc, de meg kell jelölni mindkettő területét, nehogy viszálykodás keletkezzék; ha a bérlők a megállapodást nem tartják be, meg kell őket büntetni. 1447 A lcirály a tizedeket nem vette bérbe, Krusith és Balassa bérlik azokat 1570-ben is; a bérlők azonban civódtak, erről a lcirály tudomást szerzett. Balassa állítása szerint Krusith volt a viszálykodás okozója, mivel úgy egyeztek, hogy a váci püspök Nógrád megyei tizedeit megfelezik, de Krusith nem tartotta magát az egyezséghez, hanem az összes tizedeket lefoglalta. Krusith meg Balassát vádolta; Balassa 1570. szeptember 12-én ír Dévény várából Károly főhercegnek és mentegeti magát a Krusith által terjesztett vádak alól, és cáfolja azokat. A tizedeket 1570-ben Fülek, Szécsény, Divény várakra fordították. 1448 Krusith a váci püspök Nógrád megyei tizedeit, Balassa János pedig az esztergomi érsek nógrádi tizedeit bírta. A bérlők és a tizedtulajdonosok, a két főpap közötti területi viszály miatt a lcirály az 1571. év elején a tizedeket bérbe veszi. 1571. március 9-én utasítja a kamarát, hogy a tizedeket vegye bérbe, s erről a két főpapot értesítse és figyelmeztesse őket, nehogy a tizedeket másnak adják. A kamara március 27-én vette a királyi rendeletet, 1449 és felszólította a két főpapot a Krusith és Balassa által használt tizedek bérbeadására. A váci püspök azt a választ adta: készséggel bocsátja a tizedeket a lcirály rendelkezésére, ha a kincstár a legközelebbi Szent Györgynapig, mint szokásos, a bérösszeget lefizeti. A kamara 1571. április 2-án jelentette ezt a királynak, és ismételten ama véleményének adott kifejezést, hogy a tizedek bérbevételét nem helyesli, mivel a török által megszállva tartott területekről a tizedeket csak kényszer alkalmazásával lehet behajtani, mint azt Krusith és Balassa a jelenben is teszik, és az eljárás több kiadással járna, mint amennyi hasznot hozna. 145 " A lcirály is így döntött, a tizedek bérbevételétől elállt, és 1571. május 2-án elrendelte a kamarának, közölje a két főpappal, hogy a tizedeket értékesíthetik, akár úgy, hogy természetben szedik össze, álcár úgy, hogy másnak adják bérbe. 1451 ' OL Ben. res., 1570. január 25. (Miksa a kamarához; e rendelet a kamarához január 30-án érkezett.) K OL Múzeumi törzsanyag, fasc. 1570. (Balassa János főispán Károly főherceghez, 1570. szeptember 12.) 9 OL Ben. res., 1571. március 9., fok 25. '" OL Exped. cam., 1571. április 2., N. (De decimis com. Nograd.) 1 OL Ben. res., 1571. május 2., fok 60.
