Szarka Gyula: A váci püspökség gazdálkodása a török hódítás korában, 1526-1686 - Váci Történelmi Tár 5. (Vác, 2008)

RÖVIDÍTÉSEK - IV. A PÜSPÖKSÉG GAZDÁLKODÁSA A TÖRÖK URALOM ALATT

Krusith és Balassa a tizedeket tovább bérelték. Krusith a kis-nógrádi tizedekért 39 forint 55 dénár pénzt fizetett.

1452 1571 második felében a bérlők viszálykodtak a dézsmaterület miatt. A királynak az volt az óhaja, hogy a viszályt meg kell szüntetni, és 1571. december 6-án elrendelte a Icamara, hogy állapítson meg egy méltányos bért, vegye a tizedeket bérbe, s azokat Csábrág, Sitva, Borostyánkő várakra kell fordítani; ha a tizedek e célra nem lennének megfelelőek, adja a kamara azokat bérbe. A kamarának a rendelkezését azonnal végre kellett hajtania. A tizedek birtokosai sem egyeztek, nagy volt a területi villongás, az érsek magának követelte Nógrád megye összes tizedeit.

1453 Az 1571. évi esztergomi decimális szerint a váci püspök 57 kis-nógrádi hely tizedéhez tartotta jogát.

1454 A kamara 1571. december 20-án tett jelentést, és ismét arra az álláspontra helyezkedett, hogy a tizedek bérbevétele több költséggel járna, mint hasznot hozna, azok bérbevétele nem ajánlatos, a tizedek behajtása is sok nehézségbe fog ütközni, legtöbbször csak fegyveres kényszerítésre lesznek behajthatók, azonlcívül Krusith és Balassa katonái is akadályozni fogják a tizedek beszedését, s az is megtörténhetik, hogy a két dézsmatulajdonos kérni fogja a bért, s a kamara nem tud fizetni, a váci püspök pedig nehéz ember, aki pénz nélkül nem adja tizedeit.

1455 Jobb volna, ha a régi állapot maradna; a kapitányokkal szemben ugyanis erőszakot kellene alkalmazni, és azoktól pedig a már elvett tizedeket nehéz lenne visszaszerezni. A két főpap közötti viszály megszüntetésére vonatkozólag a kamara azt ajánlotta, fel kellene őket szólítani, hogyha nem tudnának megegyezni, bízzák a vitát bizottság döntésére.

1456 A lcirály utasítására azonban a kamara 1572 áprilisában a püspökség Nógrád megyei tizedeit mégis bérbe vette. Krusith a bérbevételt tudomásul vette, noha erősen érdekelve volt, elfogadta az új helyzetet, felajánlotta a segítségét a tizedek beszedésénél a Icamarának. Csábrágból 1572. május 14én felhívta a kamara figyelmét arra a tényre, hogy a decimálisok alkalmával sok kár szokta érni a szomszédos véghelyek részéről a lakosságot és ennek elkerülése érdekében a Icamara figyelmébe ajánlotta Körmendy Istvánt, aki Csábrág várában évek óta szolgál, megbízható, becsületes ember, akire nyugodtan rá lehet bízni a tizedek behajtását, ebben annak ő is a segítségére lesz, de ha már volna erre a kamarának embere, úgy azon volna lcívánsága, hogy a decimátor közölje vele a Nógrád megyei püspöki birtokok kötele2 1571 előtt a kis-nógrádi tizedek bérösszege 22 forint volt. (OL U. et C, 45-26.; MARSINA-KUSIK 1959, I. 385.) 3 OL Ben. res., 1571. december 6., fol. 211. 4 OL U. et C, 45-26.; MARSINA-KUSÏK 1959, I. 385. 1 „Vaciensis [...] natura tenacissimus et qui non nisi praesenti pecunia décimas dare solet." 6 OL Exped. cam., 1571. december 20., N. (De arendationis decimarum Nograd et Hont.)