Szarka Gyula: A váci püspökség gazdálkodása a török hódítás korában, 1526-1686 - Váci Történelmi Tár 5. (Vác, 2008)

RÖVIDÍTÉSEK - IV. A PÜSPÖKSÉG GAZDÁLKODÁSA A TÖRÖK URALOM ALATT

rint, ennyit fizettek az 1667. évben is, de 1668-ban a török birtokos nem elégedett meg az eddigi adóval, „hanem [.,.] az kit fizetnek [...] készpénzzel együtt reá megyén circiter 30 forintokra [...]" A váciak cenzusát is felemelte 1663-ban kétszeresére vagy háromszorosára török gazdájuk; „az lei könnyen teszen circiter ft. 500, az leit esztendőnként kelletik füzetniek". Szilágyon sem elégedett meg e tájban a török birtokos a régi adóval.

1212 A török birtokos dézsmát is követelt falujától; ez megfelelt a kilencednek, az 1578. évi urbárium így is nevezi. A dézsmakövetelés nem általános; ahol szedték, eleinte közös a magyar földesúrral. Mogyoródon 1568-ban a bordézsma 80 köböl,

1213 közös lévén a püspökkel, a bíró leimérte, felét adta a török úrnak, felét a püspöki tiszttartónak. Hasonlóképpen történt ez évben AJpár (Pest megye) községben az abrakdézsmával; 34 vékából 17 vékát kapott a püspöki intéző, a többit a török birtokos.

1214 A dézsmaközösség megfelelt a két államközi szerződések szellemének; ugyanis az 1547. évi békekötéstől kezdődően kifejezésre jut az az elv, hogy a kétfelé adózó falvak adójuk felét a török részre, másik felét pedig a magyar földesúrnak fizessék. A 16. század nyolcvanas éveiben azonban a törökök nem tartják az egyezségeket, azokon túlteszik magukat; követeléseiket többszörösére emelik, nincs szó adó (dézsma) megosztásról. 1578-ban Kisalpár a pesti Hamza csausznak, Püspökszilágy Kamberbwly pasa megbízásából a váci gyalogosok tizedesének, Cselőte a budai pasának, illetve a Vácon lakó Juszuf vajdának, Üllő a pesti Dzsáfár vajdának, Tárcsa (Pest megye) a budai Gyömli (Gheomly) agának, Verőce a budai Juszuf agának, Sáp (Nógrád megye) a váci Musztafa tinajának, Kalló (Pest megye) a budai gyalogosoknak, Réleas (Pest megye) a pesti Piri szpáhinak, Szada Mehmed csausznak, Veresegyház a váci janicsároknak („bochkorosok") dézsmál, Mogyoród a pesti Boszna Huszajnnak, Kosd (Nógrád megye) a budai basa megbízottjának, Juszuf váci vajdának, Naszály (Nógrád megye) a váci harmincadosnak, Oszmán (Oczman) agának decimái. Az 1580-as években Mogyoród borból, Kisalpár, Némedi gabonából, Tárcsa, Sáp, Cselőte, Püspökhatvan, Naszály, Verőce, Bercel, Kosd borból és gabonából, Kalló, Veresegyház, Szada borból, gabonából és más terményekből, Püspökszilágy, Rékas mindenből ad tizedet. Verőce, Naszály a 1212 PURJESZ 1958, 188., 190., 192-195. 1213 Valószínűleg budai borköböl (8,484 literes űrtartalommal); ez volt a legelterjedtebb. 1214 OL U. et G, 62-33., fol. 57.; vö. SALAMON 1885, 331-332.