Szarka Gyula: A váci püspökség gazdálkodása a török hódítás korában, 1526-1686 - Váci Történelmi Tár 5. (Vác, 2008)
MOLNÁR ANTAL: SZARKA GYULA ÉS MŰVE
ként. 23 Húga, Mária tizenhárom évvel később született, és később szintén a tanári hivatást választotta. 24 A Szarka család néhány év múlva a Hont megyei Szokolyára költözött, Gyula ott végezte az elemi iskolai négy osztályát. Ezt követően 1899-től 1907-ig a váci piarista gimnázium növendéke lett, ahol az iskolai anyakönyvek tanúsága szerint igencsak középszerűen vitézkedett: a legtöbb tárgyból elégséges osztályzatot szerzett, többször kellett javítóvizsgát tennie, így természetrajzból, latin nyelvből, sőt még történelemből is. Az érettségi anyakönyvében a leggyakoribb osztályzat szintén az elégséges, furcsamód történelemből sem sikerült javítania. 25 Ezek az első látásra különösnek tetsző eredmények nemcsak a századforduló váci kegyes atyáinak szigorú követelményeire, hanem Szarka karakterének bizonyos vonásaira is következtetni engednek, amelyek történetírói egyéniségét is részben megvilágítják. Szarica nyilvánvalóan nem tartozott a kiemelkedő képességű diákok közé, gyenge jegyeiből kitűnik, hogy sem szóban, sem pedig írásban nem fejezte lei magát könnyedén. Minden bizonnyal introvertált egyéniségének és szerény képességeinek köszönhető, hogy későbbi történeti munkáinak erénye kizárólag az adatgyűjtésben megnyilvánuló maximalizmus; történetírói vénája gyakorlatilag nem volt, stílusa pedig még a korabeli helytörténetírók szintjén is görcsös és teljességgel élvezhetetlen. A gimnáziumi érettségi után a Pázmány Péter Tudományegyetem történelem-latin szakán folytatta tanulmányait, ahol Bélcefi Rémig tanítványa lett. A ciszterci történész és egyetemi tanár a magyarországi művelődéstörténet kutatásának és egyetemi oktatásának egyik úttörő és hosszú időre meghatározó alakja volt, akihez egyetemisták tucatjai írták doktori értekezésüket a középkori és a kora újkori magyar egyház- és kultúrtörténet tárgykörében. Ugyanakkor érdekes, hogy a „Békefi-iskola" disszertációit közreadó Művelődéstörténeti Értekezések köteteit vizsgálva alig találkozunk egykét olyan névvel, aki később történészként is ismertté vált volna, a doktorátusig eljutó tanítványainak döntő többsége a 20. század első felének annyira jellegzetes tudós-tanár modelljét testesítette meg. 26 Szarica szintén a cisz23 Budapest Főváros Levéltára (a továbbiakban: BFL) IV. 1420-m Budapest Székesfőváros tanácsi, majd polgármesteri ügyosztályainak gyűjteményes iratai, Székesfővárosi tisztviselők és alkalmazottak nyilvántartásainak gyűjteménye 1873-1968, Szarka Gyula személyi lapja. 24 Asszonyneve Buchstabier Antalné volt. Vác Város Levéltára (a továbbiakban WL) V. 93-c Vác város polgármesterének iratai, Közigazgatási iratok (a továbbiakban: Vác v. polgm. közig, ir.) 6496/1927. (néhai Szarka József váci házával kapcsolatos hagyatéki végzés); WL V. 93-c Vác v. polgm. közig. ir. 13505/1922. 25 WL VIII. 51 A Kegyes Tanítórend Váci Gimnáziumának iratai, 1899/1900-1906/1907. évi anyakönyvek; uo. az 1907. évi érettségi anyakönyv. 26 PEREPATITS István: A „Művelődéstörténeti Értekezések". In: Dolgozatok Békefi Rémig egyetemi tanári működésének emlékére. írták tanítványai. Szerk. Pintér Jenő. Budapest, 1912. 23-37.
