Szarka Gyula: A váci püspökség gazdálkodása a török hódítás korában, 1526-1686 - Váci Történelmi Tár 5. (Vác, 2008)
MOLNÁR ANTAL: SZARKA GYULA ÉS MŰVE
terei professzornál doktorált 1912-ben, disszertációjának témája a váci domonkos konvent története. 27 A művének mottójául választott Békefiidézetet saját, egész pályáján követett történetírói hitvallásának tekintette: )f A történetírás feladata a múltnak hű rajzolása feltámasztja mintegy halottaiból a múlt nemzedékeit; s így akikről előbb azt hittük, hogy tetteikkel együtt a föld porában vegyültek el, új életre kelnek, megismétlik előttünk tetteiket; szóval megjelenik szemeink előtt a múlt, - s így tanulhatunk belőle." 28 Szarka 23 esztendős korában írott értekezésében már bizonyos értelemben kiforrott, de jól körvonalazható hiányosságokkal rendelkező történészként lép elénk. Művében a korabeli disszertációknál sokkal nagyobb forrásanyagot mozgatott: míg a kor gyakorlata szerint a disszerensek egy-egy jól körülhatárolt dokumentáció feldolgozásával bizonyították alkalmasságukat a tudományos munkára, addig Szarka nem elégedett meg a kolostor egyetlen, a Nemzeti Múzeum Könyvtárában megmaradt naplójának feldolgozásával, hanem végigkutatta a budapesti és a váci forrásőrző intézmények anyagát. Dolgozott az egyetem könyvtárának kézirattárában és a Magyar Országos Levéltárban, de felkereste a Váci Püspöki Könyvtárat és a felsővárosi plébánia irattárát, valamint a városi levéltárat is. Váci munkáját nagyban megkönnyítette, hogy édesapja 1905-től Vácott kapott munkát, és a család Szokolyáról Vácra, a Petőfi utca 14-es szám alá költözött. 29 Ugyanakkor ez a korai munkája is, akárcsak a későbbiek, nyelvileg és stílus szempontjából nagyon nehézkes, sőt lei fejezetten igénytelen. Az olvasónak néha határozottan az az érzése, mintha nem magyar anyanyelvű szerző vetette volna papírra az olykor alig lobogózható értelmű, zavaros megfogalmazású és helyesírási hibáktól sem mentes mondatokat. Doktorrá avatására 1913. június 28-án került sor. 30 Tanulmányai után már nem tudott munkába állni, mert az első világháború lei törése után bevonult, és főhadnagyként szolgálta végig a háborút. 31 1918 novemberétől a SZARKA Gyula: Váci domokos konvent története. Budapest, 1912. Békefi zirci apáti kinevezése miatt Szarka 1 1 1 oldalas kötete önállóan, már nem a Művelődéstörténeti Értekezések sorozatban jelent meg. BÉKEFI Rémig: A pilisi apátság története. I. Pécs, 1891. 28. Ezt a változást az 1905/1906. évi anyakönyvi bejegyzés említi. Erre a hagyatékában fennmaradt „Belépti jegy doctori felavatáshoz" utal. WL XIV. 7 Szarka Gyula történész iratai. Szarka katonai szolgálatáért számos háborús kitüntetésben részesült: katonai arany érdemkeresztet, az I. osztályú Signum laudis-t és Károly csapatkeresztet kapott. Vö.: A Czeglédi M. Kir. Állami Kossuth-Főgimnázium Értesítője az 1921-22. iskolai évről. Szerk. Ries Ferenc. Czegléd, 1922. 15. Harctéri élményeiről írott visszaemlékezései nyomtatásban is napvilágot láttak: SZARKA Gyula: Toporoutz. Visszaemlékezés. írások a Sávoly honvéd „piszkáld ki" dandár toporoutzi harcairól. Vácz, 1917.
