Szarka Gyula: A váci püspökség gazdálkodása a török hódítás korában, 1526-1686 - Váci Történelmi Tár 5. (Vác, 2008)

RÖVIDÍTÉSEK - IV. A PÜSPÖKSÉG GAZDÁLKODÁSA A TÖRÖK URALOM ALATT

hi, kit a szentmiklósiak a püspök tiszttartójának neveznek, Nagyszombatból írt is, üzent is nekik a dézsma ügyében, s „azonfelül drága ajándékot" is követelt tőlük. A község mint kincstári birtok a pozsonyi kamara segítségét kérte 1671. november 10-én; ők tizedet sohasem fizettek, írták a kamarának, mivel királyi telken laknak. Ha azonban a püspök erővel akarná megvenni rajtuk az 50 tallért, írják levelükben, inkább pusztán hagyják a királyi fundust és telket, egyébként is a tolvajok kártevései, a végbeli kóborlók sanyargatásai miatt nagy nyomorúságban vannak. A végbeli kóborlók már annyira mennek, írják, hogy kifogják szekereikből az ökröket, elhajtják szántóföldjeikről a marhákat. Kérik a kamarát, fordítsa el a püspök kívání '* 349 sagat. Maros (Nagymaros) kincstári birtok lévén királyi rendelkezésre a 17. század elején tizedét a gyarmati kapitánynak fizethette. Ez ellen azonban, mivel Maros az esztergomi érseki megyéhez tartozott, Telegdi János esztergomi nagyprépost tiltakozott 1609-ben a garamszentbenedeki konvent előtt, mert ez „jogai és jövedelme csorbítását jelentette".

350 A marosiak királyi rendeletre hivatkozva megtagadták Telegdinek a tized fizetését. Almásy váci püspök, ki ekkor az érseki megye vikáriusa, 1610. január 2-án közölte velük, hogy a káptalannak tartoznak fizetni.

351 A marosiak ezt nem vették tudomásul. Telegdi panaszára II. Mátyás utasítja őket 1610. február 5-én, hogy a tizedeket a nagyprépostnak fizessék.

152 A marosiak 1610. február 11-én közölték Telegdivel: úgy vélték, az elmúlt évi tizedet nem kell megfizetniük, „mi őfelsége donációjára nézve, s igazságunkban bízva tartottuk (ti. a tizedeket), de ha az nemes ország úgy találta, hogy Nagyságodnak van igazsága, hozzá nincs mit tennünk, meg kell maradjunk rayta..." Közölték azt is, hogy fizetni nem tudnak, mivel uzsorára vettek fel pénzt, hogy templomukat megépíthessék a prédikátorházzal együtt, de megépítették az iskolát („tanuló deák gyermeküknek schola házat") is, mivel azokat a tatár felégette. A templomot meg kellett építeniök, írták, mivel I. Mátyás ideje óta nem javították, Musztafa pasa idejében végeztek ugyan rajta valami kevés munkát, de ennek híre ment, és a pasa 200 forintot vett rajtuk, és azóta nem mertek a templomon semmi javítást eszközölni, kérték a prépostot, engedje el nekik a dézsmát a fentiekre való tekintettel; „végezzen, hogy a község megmaradhasson, elfogyunk, elnyomorodunk az idegen nemzetség birtoka alatt, az minemű basát hallunk pedig minden kegyetlenkedéseit a jobbágyokhoz, ha Isten szívét meg nem lágyít349 OL Litterae ad cam. Pos. exaratae, 1446., ser. L, fasc. 62. (Szentmiklósiak a kamarához, Szentmiidós, 1671. november 10.) 350 EPL Esztergomi káptalan orsz. lt., caps. 9., fasc. 16., Nr. 4., 5.; KOLLÁNYI 1900, 199-200. 351 EPL Esztergomi káptalan magánk., lad. 50., fasc. 1., Nr. 3. 152 EPL Esztergomi káptalan magánk., lad. 50., fasc. 1., Nr. 4.