Szarka Gyula: A váci püspökség gazdálkodása a török hódítás korában, 1526-1686 - Váci Történelmi Tár 5. (Vác, 2008)
RÖVIDÍTÉSEK - IV. A PÜSPÖKSÉG GAZDÁLKODÁSA A TÖRÖK URALOM ALATT
dét a maga céljaira akarta fordítani és nem volt szándékában azokat bérbe adni, azt pontosan megjelölve a megyegyűlésen be kellett jelentenie. Ez ellen, akire sérelmes volt, azonnal vagy a közelebbi gyűlésen tiltakozott vagy személyesen, vagy ügyvédje közben jöttével. Ha április első napjaiban még nem tudott semmit a megye sem az árendátor személyéről, sem az árendálási időről, rendszerint kérdést intézett a késedelem okáról, a megbízólevél felől a püspökhöz vagy a vikáriushoz, figyelmeztetve őket az árendálási idő közelségére és azokra a körülményekre, melyeket a késedelmesen s meg nem felelő időben megadott árendálási terminus okozhat. Ha még ezután sem tűzte ld a püspök az árendálás idejét, a földesurak az árendát a megyénél letétbe helyezték. így történt 1668-ban; Pest megye ez év április 5-i gyűlésen úgy határozott, írni kell Horváthi vikáriusnak a dézsmák bérbeadására vonatkozó plenipotenciáriusi levél miatt és közölni kell vele, hogy ha be nem mutatja, illetve az árendálási időt nem közli, a földesurak az árendát a megyénél letétbe helyezik, hogy ezáltal a törvénynek eleget tegyenek. 284 Szegedy püspök rövid napok múlva közölte a felhatalmazó levelet, mellyel a megye már az 1667. április 21-i gyűlésén foglalkozik, azt felolvassák és az árendálás idejét nyilvánosságra hozzák. 285 Késői kihirdetés történt 1669-ben, ugyancsak Szegedy püspöksége alatt, amikor a május 9-i gyűlésen mutatta be az alispán a püspök megbízólevelét, ekkor vette kezdetét a 15 napos bérbevételi időszak. Ugyanezen gyűlés arról értesíti a püspököt, hogy „az arany és a tallér igen szűk az vármegyében", elégedjék meg hát a currens monetával (folyó pénz). 286 Késői kihirdetés volt 1642-ben is, amikor az május l-jén történt. 287 Rendes körülmények között az árendálási időszak Szent György-nappal befejezést nyert; ez alól csak akkor volt kivétel, ha az árendálási időt kevéssel Szent György-nap előtt, vagy utána hirdették ld, s ez esetben a megye kitolta a terminust, megadva a földesuraknak a szokásos 15 napot. Ilyenkor Szent György-napnál később is lehetett árendálni. 288 Ha egy hely nem tett eleget dézsmafizetési kötelezettségének, a dézsma tulajdonosa a követelést behajtotta közvetlenül, vagy bérbe adta; rendszerint végbeli katonák vállalkoztak ilyen feladatra. 1680-ban Pest, Szolnok és Csongrád megyében több község hátralékban volt a tizeddel; a hátralékokat az árendátor bérbe adta Sövényházi István, Vizi György, Kámány Márton PML Közgy. jkv., 1664-1669. évi kötet, 1668. évnél 75-76. 1. PML Közgy. jkv, 1664-1669. évi kötet, 1667. évnél 80. 1. PML Közgy. jkv., 1664-1669. évi kötet, 1669. évnél 157. 1. PML Közgy. jkv, 1638-1644. évi kötet, 1642. évnél 122. 1. Vö. PML Közgy. jkv, 1638-1644. évi kötet, 1642. évnél 122. 1.; 1669-1682. évi kötet, 1670. évnél 18.
