Szarka Gyula: A váci püspökség gazdálkodása a török hódítás korában, 1526-1686 - Váci Történelmi Tár 5. (Vác, 2008)

RÖVIDÍTÉSEK - IV. A PÜSPÖKSÉG GAZDÁLKODÁSA A TÖRÖK URALOM ALATT

füleki katonáknak és más három társultnak azzal a feltétellel, hog}' a behajtott jövedelem egyheted részét a püspöknek tartoztak fizetni, a többit egymás közt feloszthatják. A végbeliek 18 imperialist (tallér) behajtottak Derekegyház és Szentlászló Csongrád megyei községektől, és ebből a püspöknek 4 forint és 10 garas jutott.

289 E három füleld katona három évvel előbb, 1677 augusztusában Nagykőrösön jár hasonló célból. A körösiek ez idő tájt használják Lajos (Kunlajos), Mizse (Mizsepuszta), Kocse (Kocsér) és Kara (Jászkarajenő) Pest megyei pusztákat, de értük tizedet nem fizettek; az árendetor követelte tőlük, majd e három katonát küldte hozzájuk az árenda megvétele céljából. A körösiek jelentették ezt a kamarának 1677 augusztusában, megírván, hogy a négy puszta kincstári birtok, ezektől sohasem fizettek, s így jogtalanul követelik tőlük a tizedet. A kamara pártfogásába vette a panasztevőket, és írt érdekükben a püspöknek.

290 Nem fizették időben tizedváltságukat 1660 előtt a tiszaföldváriak sem, mivel a lakosok egy része menekült volt, más részük meg szegény. 1660ban erősen hajtották őket a tized megfizetésére, s „nehezen és kényszerítésre" szolgáltatták a váltságpénzt.

291 d) A tizedváltság emelése, csökkentése Ha a püspök vagy udvarbírája egy hely tizedváltságát emelte, a hely földesura az eljárás ellen a megyegyűlésen rendszerint tiltakozott, ahol vagy az udvarbírónak, vagy a püspöld ügyésznek nyilatkoznia kellett az emelés okáról. Almásy püspök 1614-ben, teldntve, hogy Cegléd gazdasági helyzete megjavult, az 50 forint tizedváltságot a város pusztulása ( 1599-1600)

292 előtti összegre, 200 forintra akarta emelni. Cegléd földesasszonyai, a budai klarissza apácák azt méltánytalannak találták, kérték Forgách Zsigmond országbírót, hogy a váltságösszeg emeléséhez ne járuljon hozzá, akadályozza meg. Forgách 1614. június 29-én meghagyta az esztergomi káptalannak, hogy Almásy püspököt hallgassa ld, s figyelmeztesse, hogy a panasztevőket 289 OL U. et C, 62-33., fol. 1 13. Garas: öt dénár értékű váltópénz; dénár, ezüstből vert váltópénz. 1 magyar forint 100 dénár; imperiális: a (birodalmi) tallér egyik neve. m OL Exped. cam., 1677. augusztus 19. (Eppo Vaciensi), E., Nr. 58. Tn OL U. et C, 62-33., fol. 139. 292 OL Acta monial. claustr. Vet. Buda, fasc. 12., Nr. 1.; vö. OPPEL 1908, 23-24. Cegléd e pusztulásakor a lakosokból Sződre (Pest megye) is került. 1649-ben a ceglédi határ vitás részének megvizsgálására kiküldött bizottság által kihallgatott tanúk között van egy sződi lakos is, a nyolcvanéves Sajgó Bertalan, ld 1600-ban a török elől menekült Ceglédről. (OL Acta monial. claustr. Vet. Buda, fasc. 12., Nr. 5.)