Szarka Gyula: A váci püspökség gazdálkodása a török hódítás korában, 1526-1686 - Váci Történelmi Tár 5. (Vác, 2008)

RÖVIDÍTÉSEK - IV. A PÜSPÖKSÉG GAZDÁLKODÁSA A TÖRÖK URALOM ALATT

Tarnóczy Mátyás püspök idejében (1650-1655) bérelte Farkas Pál nóg­rádi vicekapitány Fark, Serked és Algyő (Csongrád megye) tizedét; az egyik évben (valószínűleg 1653-ban) Farkas kapitány felverte a három falu dézs­máját, és az algyőiektől 30 forintt vett, de felverte a másik két falu tized­váltságát is. A jobbágyok kérték Tarnóczyt, vegye ki őket Farkas kezéből; lehetetlen, hogy ennyit kelljen fizetniök, írták a püspöknek, hiszen a három faluban nincsen egy porta. Hivatkoztak arra, hogy amikor az ország „in flore" volt, a három falu kevés számú száraz kecsegét adott és három darab szalonnát. Súlyos dézsma mellett adó is nyom bennünket, kemény iga alatt is nyögünk, írták a püspöknek, és kérték, engedje meg, hogy egy terminusra természetben szolgáltathassák a tizedet: „bizonyos számú száraz, szivatós Posarokat" [ponty], melyeket Nógrádba vinnének, vagy ahová a püspök rendeli; ne engedje őket a nógrádi kapitánytól „elfödni". 242 A püspök elé került az is, ha a püspöki nagybirtokok jobbágyai okoztak kárt szomszédjaiknak. 1618-ban a marosiak (Nagymaros) viszálykodtak a verőceiekkel, akik elzártak előlük egy patakot. Maros kincstári birtok lévén (Verőce) a kamarához fordult panaszával, a kamara pedig Verőce földes­urával, Almásy Pál püspökkel közölte a marosiak sérelmét 1618. december 10-én, és orvoslást kért. 243 Maros a 17. század közepén másik szomszédjával, Szokolyával (Hont megye) is hosszabb ideig pereskedik a határok miatt. A vitatott hely a nap­jainkig is ismert Királyrét volt. Még a török igazságszolgáltatást is igénybe vették, pedig ez ritkaságszámba ment; az 1650. év elején Oszmán váci bég kiment közéjük, Királyrétet elvette tőlük, megtartotta magának, majd pén­zért a szokolyaiaknak adta. Ez év tavaszán, 1650. április 3-án a pereskedő felek kiegyeznek Komáromban Etyelci György komáromi harmincados előtt, és Királyrét végérvényesen a szokolyaiaké lett. Ebbe a vitába a váci püspök nem kapcsolódott be, mivel Szokolya nem volt püspöki birtok. 244 A 17. század közepén, .1674 tavaszán a kistarcsaiakra panasz érkezett a püspökhöz: jogtalanul használják a püspöki birtok jobbágyai Csíktarcsa (Nagytarcsa) határát. A püspök a panaszt lcivizsgáltatta és megállapította, hogy az jogos, és a kistarcsaiakat eltiltotta Csíktarcsa határának használatá­tól, és ezt Csíktarcsa földesurainak megnyugtatására Pest megye május 23-i gyűlésén be is jelentette. 245 OL Limbus, ser. L, fasc. 1., B. 2122. (Fark, Serked, Algyő kérelme Tarnóczy Mátyás püs­pökhöz, év nélkül.); vö. OL Exped. cam., 1653. március, E., Nr. 39. OL Exped. cam., 1618. december, P., Nr. 26. OL Miscellanea, Nr. 12.; OL Urbarialia, fasc. 2. PML Közgy. jkv., 1669-1679. évi kötet, 1674. évnél 154. 1.

Next

/
Thumbnails
Contents