Vác 1956-ban és a megtorlás időszakában; Forrásgyűjtemény II. - Váci Történelmi Tár 4. (Vác, 2006)
az életet hazánkban. Ilyen körülmények között az 1956. november 4-én megalakult munkás-paraszt kormány első és legfontosabb feladata volt a forradalom vívmányainak megvédése. Ebben a nehéz helyzetben sietett segítségünkre a kormány felkérésére a Szovjetunió Vörös Hadserege; rövid 12 év alatt immár másodszor mentette meg hazánkat a kapitalista elnyomás alól. Az október 23-án kitört ellenforradalom a párt ellen intézett általános támadása mellett legfontosabb feladatának tekintette az államhatalom helyi szervei, a tanácsok elleni támadást, a nép hatalmának megdöntését. Városunkban is így történt. Miután 25én ledöntötték a szovjet hősi emlékmüveket, letépték a vörös csillagokat, vörös zászlókat, könyveket égettek, ezt követő nap 26-án nagygyűlést szerveztek az itteni ellenforradalmi csoportok, ahol kimondották a tanács megszűnését és életre hívták a polgármesteri, vagyis a régi közigazgatási intézményt, megalakították az új ügyosztályokat és ezek élére a volt régi vezetőket nevezték ki. Dr. Kristóf Béla, dr. Saáry 1181 Ferenc, dr. Hampó Ferenc, dr. Bartos Ferenc és még ezekhez hasonló doktorok, volt rendőrkapitányok stb. szállták meg a tanácsházát, gondosan ügyelve arra, hogy a vezetésbe munkás vagy paraszt nehogy bekerüljön. Ezt nyilvánvalóan követte volna mindazon dolgozóknak az elbocsátása, akik becsülettel dolgoztak a népi demokráciánk felvirágoztatásán. Első ténykedésük közé tartozott a börtön politikai és közönséges bűnözőinek kiengedése, akiket itt ebben a tanácsteremben öltöztettek át a vöröskereszt által adományozott ruhákból. Határozatot hoztak a rendőrség megszüntetéséről és a nemzetőrség megszervezéséről, természetes [en] ennek vezetői is régi rendőrtisztekből tevődött ki, mint dr. Baranyai és társai. Határozatot hozott az úgynevezett nemzeti bizottság, hogy a földeket vissza kell tagosítani az 1948-as állapotnak megfelelően, vagyis a termelőszövetkezeteket fel kell oszlatni, meg kell szüntetni, földjogaikat szét kell osztani. E célból alakítottak egy bizottságot, amely már el is kezdte a földek szétosztását, terveket dolgoztak ki arra vonatkozóan, hogy kinek, mennyi földet adjanak; hogy ezt nem tudták befejezni, nem rajtuk állott. Az itteni hangos hírközlő állandóan Szabad Európa műsorát sugározta, sőt a polgármester utasítást adott arra, hogy a vezetékes rádióba is ez legyen bekapcsolva. Rádió adó-vevő állomást állítottak fel a tanácsházán Csokonai néven, amely állandó kapcsolatot tartott fenn a Szabad Európa rádióállomással. Ezek és hasonló intézkedések további tápot adtak a város ellenforradalmi erőinek ahhoz, hogy előkészítsék a fehérterrort, amely terror már egyszer, 1919-ben, Vácon anynyi becsületes igaz hazafi kommunista életét elvette. Féktelen uszításba kezdtek a Szovjetunió, a párt ellen, erre a célra felhasználták a helyi nyomdát, melyet szintén birtokukba vettek. Novemberben a 4-ét követő időkben, amikor a Szovjetunió a proletár nemzetköziség alapján a segítségünkre sietett az ellenforradalom leverésében, az itteni nemzeti bizottság már nem érezte magát teljes biztonságban és az első napokban olyan aktív tevékenységet kifejtő vezetők jó páran itt hagyták a tanácsházát. A tanács végrehajtó bizottsága november 11-én lett törvényes jogaiba visszaállítva. Rendkívül nehéz helyzetbe kellett a város normális ,Sári"-kcnt írva.
