Vác 1956-ban és a megtorlás időszakában; Forrásgyűjtemény II. - Váci Történelmi Tár 4. (Vác, 2006)
életkörülményeit visszaállítani. Teljes anarchia uralkodott a városban, több ezer fegyvert osztottak ki az ellenforradalom vezetői. Ebben az időben a végrehajtó bizottság tett intézkedéseinek még nem sok foganatja volt, nem volt szervezett erő mögöttünk, a honvédség helyi erői dezorganizálódtak, a polgárőrség, amely még ekkor fegyverbe[n] volt, az ellenforradalmat szolgálta. A nemzeti bizottság és egész udvartartása újból elözönlötték a tanácsházát, és így a munkánk meg volt bénítva. Sőt a nyomdát is újból birtokba vették és a helyi sajtón keresztül az ellenforradalmat éltették, különböző pontokban foglalt memorandumokat, követeléseket szerkesztettek a munkástanács és a nemzeti bizottság neve alatt. Csak november vége felé tudtuk ezeket a nehézségeket leküzdeni, amikor a párt rendezte sorait, megalakult az MSZMP és honvéd karhatalmi alakulatok megkezdték az ellenforradalom felszámolását. Azonban ekkor is nehezítette munkánkat az a tény, hogy a kormány határozata alapján a különböző forradalmi és nemzeti bizottságok mint tanácsadó és véleményező szervek működtek a végrehajtó bizottságok mellett. Nem kis zavart okozott a tanácsi dolgozók között az is, hogy a nemzeti bizottság és a területi munkástanács tagjai lelkendezve híresztelték gyűléseiken és egyéb helyeken, hogy a megyei tanács vb-elnöke 1182 az egy igazi magyar hazafi, mert nem ismeri el a Kádár-kormányt, nem is hajlandó azt szolgálni. Továbbá a nemzeti bizottság és a munkástanácsok naponta értekeztek, ahol állandó követeléseik között szerepelt, hogy majd ők újraválasztják a tanácsot, a végrehajtó bizottságot, ők állapítsák meg, hogy kik lehetnek a karhatalom tagjai, a sajtót ők fogják irányítani stb. Szóval állandó politikai követelésekkel léptek fel. Ebben a nehéz helyzetben is a végrehajtó bizottság rendszeresen ülésezett és megtárgyalta azokat a legfontosabb kérdéseket, amelyek megoldásra vártak. Meg lehet állapítani azt is, hogy tanácstagjaink nagy többsége szintén helytállt ezekben a napokban, különösképpen a kommunista tanácstagok, és komoly segítséget adtak a végrehajtó bizottságnak, mint Heincz Antal, Kiss János, Madarász László, Bálás Katalin, Sorbán József, Takács Lajos és még sokan mások. Lelkes tanácstagjaink és a helyi MSZMP segítségével haladtunk előre azon az úton, amely a viszonylag gyors konszolidáláshoz vezetett; ezt elősegítette [!] a Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány által kiadott helyes és jó intézkedések. Megalakult a tanács MSZMP-csoportja 18 taggal, amely ülésein jó javaslatokkal szabott irányt feladatunk elvégzéséhez. Tisztelt Tanácsülés, Kedves Elvtársak! Az ellenforradalom óta eltelt időszakban több változás állott be a végrehajtó bizottságban, tanácstagságban és a tanács szakigazgatási szerveinek létszámában. Fekete Mihály, a Pest Megyei Tanács vb-elnöke, aki 1956. november 13-án írta meg lemondólevelét Kádár Jánosnak. Lemondását azzal indokolta, hogy „... a jelenlegi kormány nem fejezi ki a nép akaratát." (PIL IX. 290. fond, 1956-os gyűjtemény, 1/73. ö. e., Pest megye.) A lemondásról: FEKETE 1994.
