Vác 1956-ban és a megtorlás időszakában; Forrásgyűjtemény I. - Váci Történelmi Tár 4. (Vác, 2006)
GYARMATI GYÖRGY: Váci krónika az 1956-os forradalomról
tásra és a szolgáltatások folytatólagos fenntartására, s emellett a város üzemeiben, gyáraiban munkástanácsok felállítását ösztönözte. (Utóbbi egy országosan meginduló folyamat volt, ami még a szétesöben levő MDP vezetésének „áldását" is rögvest elnyerte.) 45 Az országos trendet követő intézkedések azt tanúsítják, hogy az első napok spontaneitása, ad hoc megmozdulásai döbbenetes gyorsasággal és önfegyelemmel kezdtek átformálódni - Bibó István fordulatát kölcsönözve - egy „határolt és tervezett forradalommá." Az első napokban Vácott is - mint mindenütt másutt a helyi tennivalók voltak napirenden. Az már a város - több vonatkozásban sajátos - helyzetéből adódott, hogy itt a helyben rendezendő ügyeknek is volt bizonyos „országos kihatásuk." Elsőként említhető ezek közül, hogy Kristóf Béla polgármester azonnali feladatként rótta magára - a bizottság egyetértésével tárgyalást kezdeni a váci fegyház parancsnokával az ott őrzött politikai foglyok szabadon bocsátásáról. Ezzel egyidejűleg kezdték szervezni Pétery József váci egyházmegyés püspök, illetve a Váchoz közeli Felsőpetényben házi őrizetben tartott Mindszenty József bíboros, esztergomi érsek szabadlábra helyeztetését. 46 Ugyanide sorolható egy új szabad sajtóorgánum megindításának terve, aminek előállításához a helybéli Pest Megyei (egykori Kapisztrán) Nyomdát rendelte birtokba venni 47 45 Üzemi munkástanácsok létesítése még nem szerepelt az október 22-23-i követelések között. Ilyenek létesítését a SZOT elnökségének a Népszava 1956. október 26-i számában közreadott - „azonnali intézkedéseket" soroló - programja szorgalmazta, amihez az írók - ugyanezen számban közreadott követeléseik 6. pontjaként - csatlakoztak. (SZALAY 1989, 59-60.) A budapesti rádió a szóban forgó váci bizottsági ülés idején számolt be „az első munkástanács megalakulásáról az Egyesült Izzóban." Fél órával később - délután negyed ötkor - már arról is tudósított a rádió, hogy „az MDP Központi Vezetősége helyesnek tartja üzemi munkástanácsok választását." Az aznap esti rádióadásban pedig már szervezési-működési ajánlást is közreadott a SZOT elnöksége. (FORR. HANGJA 1989, 82-87.) 40 Ebből eredően némileg korrigálható Mindszenty József biográfusának megállapítása, mely szerint „a forradalom első mámorító pillanataiban a rab Mindszentyvel nemigen foglalkozott senki. ... A forradalom kezdetétől hat nap telt el, amikor a Központi Papi Szeminárium diákjai október 29-én megfogalmaztak egy röplapot, melynek szövege a teljes és valódi vallásszabadság mellett Mindszenty József prímás érsek szabadon bocsátását is követelte." (BALOGH 2002, 270-271.) - A forradalom kezdete és a benne résztvevők „intézkedési kompetenciája" között mindenkor el szokott volt telni bizonyos idő. Az, hogy Vácott mindez a tanácsi vezetők menesztésével egyidejűleg életre hívott Forradalmi Nemzeti Bizottság első intézkedései között - mondhatni a hatalomváltás pillanatában - késedelem nélkül felvetődött október 26-án, a város sajátos helyzetéből adódott. Egyházmegyei székhelyként saját püspöke, Pétery József is fogságban volt, Mindszentyt pedig Vác „szomszédságában" tartották házi őrizetben. Mindemellett a pesti teológus-hallgatók manifesztumát két nappal megelőzően, október 27-cn a Soproni Egyetem Tanácsa „népünk szabadságharcának szent ügyében" kibocsátott egy állásfoglalást, melyben - többek között - ugyancsak követelik a Mindszenty prímást illető ítélet felülvizsgálatát és a prímás érsek rehabilitálását. In: IzsÁKSZABÓ-SZABÓ 1991, 399. 47 KRISTÓF 1990, 5.
