Vác 1956-ban és a megtorlás időszakában; Forrásgyűjtemény I. - Váci Történelmi Tár 4. (Vác, 2006)
FORRÁSOK (1-324.)
Librecz 575 főhadnagy, Bordás hadnagyokra emlékszem biztosan, de még sokan mások.) Még elhangzott a rádió kiadásának követelése is (úgy hiszem, Gáva százados részéről), hogy feltétlenül tudni akarják, hogy mi van Győrött, Miskolcon stb., azokkal az összeköttetést fel kell venni. A végén Kecskés őrvezető jött fel és egy követelést olvasott fel másfél oldalban, vagy 150-200 aláírással. Két tiszt, Császár főhadnagy, Pável főhadnagyok azonnali eltávolítását követelték. Két leglelkiismeretesebb, legkatonásabb fegyelmet követelő tisztek egyike voltak. Megdöbbentő volt, hogy ezzel igaz az a hír, hogy a civilek le akarják választani a tiszteket a legénységről. A kezdeményezés a városból indult el (Kecskés abban a 40 főben volt [benne], akik a rendőrséghez voltak vezényelve), mert ott állandó kapcsolatban voltak a civilekkel. Parázs hozzászólások voltak, én azzal vezettem le, hogy ebben nem lehet így dönteni. A beadványt kivizsgáljuk, a katonai tanács elé visszük, a parancsnokkal megbeszéljük, majd utána egyik ezredgyülésen megtárgyaljuk, addig semmi teteje ezen vitatkozni. Ebbe beleegyeztek, s levették az ügyet a porondról. Még ahogy visszaemlékszem, szó volt, valaki felvetette, hogy nekünk híradóknak azért van rossz hírünk, mert akikre a városban haragszanak, itt azoknak menedéket adunk. Ezeket azonnal távolítsák el a laktanyából. Én hangsúlyoztam, hogy ezek nincsenek bújtatva, a városból civilek hozták be őket, nehogy kint atrocitásnak legyenek kitéve, itt megvárják, mert az igazoló eljárások folyamatban vannak, s nem lenne helyes, ha ártatlan embereket veszélynek tennénk ki. A rendőrségről bejött katonák, azt hiszem, főként Kecskés őrvezető erősködött, hogy ez nem fedi a valóságot, mert már be kellett menni Pestre igazolás végett. Még pár jelentéktelenebb dologról volt szó, amikre már nem emlékszem. A gyűlés után az ifjúsági küldöttek eltávoztak a laktanyából, a legénység az udvaron oszladozott széjjel, s morgásokat, megjegyzéseket lehetett hallani, hogy a parancsnokság átveri, félrevezeti őket is, zúgolódtak a bent lévő funkcionáriusok ellen. Amikor felmentem, Gerencsér őrnagy elvtársnak jelentettem, hogy mi a helyzet, s fel kellene hozni a törzsépületbe őket, mert itt vagyunk, s itt mégsem lesz talán semmi bajuk. De azt hiszem, a parancsnok elvtárs említette, hogy a legénységet a rendőrségről ugyanis hazaküldik, a tisztek jöjjenek fel, azokat ő biztos helyre kimenti a városból. Úgy tervezte, hogy egészségügyi kocsival átmenti őket megbízható tisztekkel Csehszlovákiába. Én lementem a tantermi épülethez, megmondtam ezt a három tisztnek, akik nem fogadták el, hanem azt mondák, a legénységgel maradnak. Ezek mindnyájan kimentek gépkocsival a rendőrségre, amint hallottam, a legénységet hazaküldték, a három tisztet pedig felvitték Pestre a HM-be (Arnoczy 576 főhadnagy). Amikor felmentem a törzsépületbe vissza, akkor a fent elhelyezett tisztek már pakoltak, készülődtek. Ekkor beszélgetés közben felmerült, hogy a határon a határőrség, illetve ott lévő felkelők direkt vadásznak az AVH-[s]okra, s csak esetleg az életükbe kerülne. így a végén abban egyeztek meg, hogy inkább hazamen„Libretz"-ként írva. „Arnóczi"-ként írva.
