Váci végrendeletek I. 1706 - 1750 (-1754) - Váci Történelmi Tár 3. (Vác, 2006)

BEVEZETÉS

amiben a rokonsága vagy idegen személyek, intézmények, testületek között vagyonát megoszthatta, rendelkezhetett családtagjainak remélhető sorsáról, saját temetéséről, túlvilági létének előkészületeiről. E jellemzők miatt a vég­akaratok a személyes hangvételű források közé tartoznak. A városi, mezővárosi öröklési és végrendelkezési jog jelentősen eltért a nemesi jog elveitől. Ráadásul országosan egységes városi szokásjogról sem beszélhetünk, az egyes várostípusok közt ugyanis jelentős eltérések voltak. Törvény nem, de a joggyakorlatban azzal egyenértékű törvénykódex, Wer­bőczy István Tripartitumának 2 második részében, a 29. és 30. cím alatt foglalkozik a „parasztok", vagyis a jobbágyok örökösödési rendjéről és vég­rendelkezési jogáról, illetve a végrendelet nélkül elhalt vagyonának kezelé­séről. A mezővárosok esetében a végrendelkezés további feltételei elsősor­ban a helyi jogszokáson alapultak: a földesúr által a település részére lei­adott statútumokban szerepeltek a végrendelkezési jog gyakorlására vonat­kozó előírások. Néhány adattal rendelkezünk, milyen intézkedéseket hoztak Vác püs­pök-földesurai e területen. 1715-ben Kollonich Zsigmond váci püspök a vá­ros részére kiadott rendszabályokban előírta, hogy a jogi ügyletekre (eladás, elidegenítés) vonatkozó iratokat és a végrendeleteket kiadásuk előtt be kell mutatni az uradalomnak. 3 Ha ezt a bíró elmulasztaná, 30 forintot kell fi­zetnie az uradalomnak, s meg is fosztják tisztségétől. Továbbá rendelkezett a végakaratok tiszteletben tartásáról is, kilátásba helyezve szintén 30 forint büntetéspénz fizetését, ha a végrendelkezés ellen valaki tenni merne vagy végrehajtását akadályozná. Althann Mihály Károly váci püspök által 1743­ban kiadott statútumok 23. pontjában az „árvák atyja", vagyis a gyámnok, az árvagondnok feladatává tette a végrendeletek és a hagyatéki leltárak ke­zelését. 4 1751-ben Carelli Ferenc jószágkormányzó 50 krajcárban rögzítette egy-egy végrendelet kiállítási, 40 krajcárban a végrendelet kihirdetési és másolatkészítési díját. 5 A végrendeletek szövegéből mást is megtudhatunk. A kialakult gyakorlat szerint a végrendeletek felvétele többnyire a házalmái, a betegágynál vagy a halálos ágynál történt, de előfordult, hogy a városházán íratta meg valaki a végakaratát. Rendkivüli esetek is előfordultak, amikor például utólag, em­lékezet alapján írták le valakinek a korábban szóban elmondott végrende­letét. Lényeg azonban az, hogy érvényesen végrendelkezni az uradalom és a városi tanács tudtával, az általa kiküldött városi tisztségviselők - általában 2 WERBŐCZY 1989. :i WL Fénymásolatok levéltári gyűjteménye. Eredetije: Váci Egyházmegyei Könyvtár, Con­seriptio Cameratiea anno 1785, No. 20. Fordítását közli KARCSÚ 1880-1888, [.81. 4 WL Püspökvác Mezőváros Tanácsának ir., Tanácsülési jkv. 1743. július 27. 5 WL Püspökvác Mezőváros Tanácsának ir., Tanácsülési jkv. 1751. január 4.

Next

/
Thumbnails
Contents