Héjjas Pál - Horváth M. Ferenc: Régi képeslapok - Old postcards - Alte Ansichtskarten, 1896 - 1950 - Váci Történelmi Tár 2. (Vác, 2001)

Adattár - történeti háttér

A Főtér 1761-ig más képet mutatott, mint az ezt követő évtizedekben. A középkori tölcsérformáját ugyan megtartotta, de a közepén ott emelkedő két jelentősebb épület közül az egyik - valószínűleg a városháza - rommá vált, és a másikat, a Szent Mihály plébániatemplomot is 1761-ben lebontották. A Főteret ezzel megszabadították a romos épületektől, egyúttal a középkorban kialakult zsúfoltságtól, szűkebb utcácskáktól. A Főtér valóban „tér"-ré vált (36-40., 45-46., 56-57., 273., 274. kép). A házak által határolt területre a mai napig nem emeltek épületet, s az üres téren 1949-ig a piac (37., 40., 44-48., 51., 54., kép) kapott helyet. 1874-ben szabályozták a piaci rendet „a vidéki termelő közösségek" érdekében, mely szerint a Fehérek temploma előtt voltak az iparosok, ettől felfelé az Arany Szarvas vendéglőig a gabonás kocsik, melyek között utakat hagytak. 1877-ben akácfákat ültettek a Főtér két oldalára. 1887ben ide és a Székesegyház térre is „styllszerű" kandelábereket (37-39., 46., 47-, 51. kép) állítottak, mivel azt a város csinosítása igényelte. A millecentenárium évében a városháza előtt kialakították a ráccsal kerített Konstantin-kertet (37-40., 42., 43., 47., 52. kép) Schuster Konstantin püspök tiszteletére. A piac ekkor a Fehérek temploma elé szorult. 1933. október 15-én avatták fel Cser Károly szobrászművész I. világháborús emlékművét, a Hősök szobrát (56-58., 273., 274. kép), s ez a Konstantin-kert megszüntetését, egyúttal a Főtér átrendezését is jelentette. A szobor monumentalitása és historizáló neobarokk stílusa megtörte a Főtér addigi stílusát és hangulatát. Még tovább rontott a helyzeten a tér alsó részén 1945-ben felállított felszabadulási emlékmű. Az előbbit 1947-ben áthelyezték a Fehérek templomának oldalába, az utóbbit 1956-ban ledöntötték. A Főtér rendezését 1949-ben folytatták, amikor a piacot teljesen kiszorították a Főtérről. Lebontottak 20 darab piaci elárusító fülkét és 195l-re a piacot a jelenlegi helyére tették át. Ez végül is szerencsés megoldás volt. Az viszont már nem, hogy a tér közepén kialakított „üres" zöldfelületek miatt a Főtér „fórum" jellege is megszűnt, és csak a rendezvények alkalmával telítődik meg élettel. Egyébként csak vásárolni, ügyet intézni jönnek ide és közlekednek rajta; társasági élet alig zajlik itt. 1951-ben Szűz Mária (37., 44-, 47., 57., 274. kép) és Szent József szobrát is a Fehérek templomának oldalába állították, s az ottani puttók a Főtérre, mai helyükre kerültek. A Kúria (36., 4L, 42., 44., 184., 242., 243., 259. kép) a Főtér (20. szám) egyik legöregebb épülete. 1718-ban „dass Capitl Hausz" (káptalani ház) néven szerepel az Althann-féle térképen. 1770-ben már városi fogadóként említik, de főként kvártélyházként, katonák beszállásolására használták a 18. és a 19. század első évtizedében. 1810-1818 között az Esterházy164 gyalogezred növendékháza. Ezt követően ismét szálloda. 1857ben még barokk külseje volt, de az 1870 körül készült fénykép alapján kiadott képeslapon (41. kép) már eklektikus homlokzata van. E kép érdekessége, hogy a Kúria még önálló épület volt, mellette istállóval, és közvetlenül még nem csatlakozott hozzá a volt domonkos rendház. Az egykori domonkos rendház és templom (5., 7-9., 11., 28., 29., 36., 42-44-, 58., 112., 184., 242., 259., 270., 273., 274. kép) a Főtér (22. számú ház) déli oldalán áll. A rendházat 1699ban kezdte el építtetni Dvornikovits Mihály váci püspök. Az L alakú emeletes épület, mely eredetileg nem csatlakozott közvetlenül a Kúriához, 1769-re több szakaszban épült fel. A domonkos rendet és vele együtt a váci rendházat is II. József szüntette meg 1785-ben. Ezt követően az épületnek hányatott sorsa és több használója volt: 1785-1796 között ideiglenesen piarista rendház, 1796-1806 között katonai szállásház (1801— 1806 között városi tulajdonban), és 1806-ban került ismét egyházi, káptalani tulajdonba. Ekkortól a nyugdíjazott papok háza (Deficientia), majd a papi nyugdíjalap bérháza volt az államosításig, és a bérleti díjak ezt az alapot növelték. Az emeleten bérlakások, a földszinten üzletek voltak. A rendház mögötti kertben volt a város kisebb majorja. Az épület emeleti része ma lakóház, földszintjén van a város legnagyobb gyógyszertára és egy üzlet. A Főtér nyugati oldalán (37-40., 46-52., 103., 270. kép) volt többek között az irgalmas rend gyógyszertára (19. szám), a 17. házszám alatt az 1867-ben alapított Váci Takarékpénztár (43., 45- 47., 270. kép) és a sarkon, a 13. számú házban az EMKE kávéház (40; 46-51., 103., 270. kép), mely nevében is felvállalta az 1885-ben alakult Erdélyrészi Magyar Közművelődési Egyesület szellemiségét. A teret a városháza (36-38., 40., 43., 45-49., 51., 52., 57., 103., 145., 267. kép), az irgalmas rendi kórház (37-40., 46- 49., 51., 52., 57-, 145. kép) és néhány kisebb lakóépület zárta le. Ma a Főtérhez tartozó 25. számú ház (55. kép) volt az 1870ben alapított Váci Ipar és Kereskedelmi Hitelintézet, az Iparbank 1913-ben emelt épülete. Évtizedeken át a ház manzárdtetős részében volt a műterme több neves váci fényképésznek. A ház homlokzata ma alig felismerhető, mivel minden jellegzetességétől megfosztották. A Főtér keleti oldalán (37-40., 53-54., 57. kép) álló 4. házszámú nagypréposti palota (36-42., 45., 184., 185. kép) helyén már 1700-ban egy kanonoki ház állt, amit a 18. század második felében alakítottak át mai formájára. 1850-ben itt kezdte meg működését a Schwartzer-féle elmegyógyintézet, ami néhány év elteltével Pestre került. Az 1940-es években itt működött a Levente Egyesület, majd lakóház lett. Ma a Székesegyházi