Héjjas Pál - Horváth M. Ferenc: Régi képeslapok - Old postcards - Alte Ansichtskarten, 1896 - 1950 - Váci Történelmi Tár 2. (Vác, 2001)

Adattár - történeti háttér

Kincstár és Egyházmegyei Gyűjtemény kiállítóhelye. Mellette áll a Siketnémák Országos Intézete (6. szám), tovább egykori kanonoki házak következnek. Ezt az oldalt a Tragor-ház (40., 4L, 53., 54., 70., 266. kép), a város egyik legnevesebb családjának kereskedőháza zárja le. Az 53. képeslapot az 1899. szeptember 13-17. között Budapesten megrendezett Nemzetközi Gyermekvédő Kongresszus emlékére adták ki, ugyanis a rendezvény résztvevői meglátogatták Vácot és a siketnéma intézetet. UTCÁK ÉS TEREK (külső borító, 4., 5., 9., 14., 15., 21., 22., 29., 31-33., 3739., 48., 57-83., 93-95., 114-118., 120., 122-124., 138., 139., 148-151., 164., 168., 182., 215., 233., 238., 242., 244., 246., 259., 266., 269., 271., 273. kép) A Budapesti főút (15., 59-62., 164., 168. kép) - korábban Pesti országút - volt a város főutcája. A Budapestről és Gödöllőről jövők ezen az úton juthattak a belvárosba. Az út menti földszintes házsorok miatt a mai napig megőrizte kisvárosi jellegét. Egy kétemeletes épület, a belső huszárlaktanya (15., 59., 60., 164-, 168. kép) található az utcában, és egy egyemeletes épület, az ún. Roller-ház (21. szám), az egykori barokk püspökpalota, ami az 1770-es években öregek és váci szegények otthona és kórháza volt. Ma lakóház. A város harmadik gyógyszertára volt a Budapesti főút (18. szám) és az Iskola utca sarkán 1907 körül megnyitott Szent Antal gyógyszertár (61. kép). Érdemes a képen megnézni a gyönyörű belső berendezést! Ma élelmiszerbolt van a helyén. A Budapesti főút másik jellegzetes épülete volt a Váci Járásbíróságé (62. kép). A kép jobb szélén levő épület 1717-ben a Faszl (német Fassel = Hordócska), majd később Arany Hordó nevű kocsma volt, amit már az 1770-es évektől kaszárnyaként használtak. 1881-ben alakították át járásbírósággá és telekkönyvi hivatallá. A mögötte levő Papnövelde, ma Múzeum utcában 1902ben fogházat is építettek. 1941-ben lebontották az elavult bírósági épületet és építették fel a ma is meglevőt. A bíróság épületével szemben volt a Góts család hentesüzlete. Ebben már 1946ban ügyvéd működött, s valószínűleg az ő révén kapott itt helyet a Polgári Demokrata Párt. A házban ma is ügyvédi iroda van. A Köztársaság út (külső borító, 39., 58., 63-65., 68., 149., 150., 182. kép) - Nagy, Úri, Öreg Középvárosi stb. út - a város egyik legrégibb utcája. A 63. kép a Konstantin tértől a Szentháromság térig vezető szakaszt mutatja a piarista rendházzal és templommal, valamint a kép bal szélén levő káptalani házzal. A 68. kép bal oldalán látható az Argenti-ház. Valószínűleg ennek a helyén állt a középkori Ágoston-rendi Szent Jakab kolostor. Az utcai lámpa mögötti épületek helyén épült fel 1922-ben a Reiszmann-ház és mellette 1933-ban az ipartestületi székház. A Szentháromság tértől a Főtérig vezető szakasz az alkalmi kereskedőké és vásárosoké volt. A két világháború között bazársor volt itt. A Köztársaság út Főtér utáni szakaszán, a 19. szám alatt áll a Pannónia (39. kép), az egykori Arany Szarvas vendéglő, a reformkori váci színjátszás és előadó művészet egyik színtere. Falai között - a hagyomány szerint - megfordult Megyeri Károly, Petőfi Sándor, Arany János és Liszt Ferenc. 1918-tól mozi működött benne, majd a Dreher-Haggenmacher-féle Első Magyar Polgári Serfőzde Rt. 1945 után itt volt a Szociáldemokrata Párt helyi szervezetének irodája, a Kőbányai Sörgyár és Malátagyár lerakata, a Pannónia mozi és az építők kultúrháza. Ma a Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetsége (MTESZ) Pest megyei szervezetének a székháza. Az épülettel szemben álló emeletes épület (37-39., 48., 57. kép) - ma Köztársaság u. 26. - a Hajnik család tulajdona volt, s ebben lakott Hajnik Pál, Vác 1848-as és 1861-es országgyűlési képviselője. Lötz Károly festőművész a gyermekkorát töltötte itt. A Köztársaság út Főtér utáni szakaszán, a 39. sz. alatt található a Solty-ház (69. kép), Solty Gusztáv adóhivatali főellenőr, pénzügyi főtanácsos háza. Talán művészi hajlamú felesége, Bentze Margit elképzelése szerint alakították ki a lakóház szecessziós homlokzatát, amit mára megfosztottak díszeitől. A Szentháromság téren (külső borító, 64-67-, 114-116., 149., 150., 273. kép) - korábban Kispiac, Halpiac tér - tartották a 1819. század folyamán a pénteki halpiacot és a vasárnapi kirakodóvásárt. A tér jellegzetes épülete Werner Imre postamester emeletes sarokháza (64., 114-, 115. kép), melynek udvarán tárolták a postakocsikat. Később a ház Steiner Ignác gabonakereskedőé lett, s a Duna-partig lenyúló udvar végén állt a magtár (4., 5., 9., 21., 22., 269., 271. kép). A város 1902-ben vásárolta meg a házat, és benne lakásokat, műhelyeket alakítottak ki, innen kapta az Iparudvar nevet. Itt működött 1907-1929 között a Dercsényinyomda. Az Iparudvar helyén építették fel 1929-ben a rendőrkapitányságot. Egy másik nevezetes épület az emeletes ún. Sokmészárszék (64-66. kép). Ennek története 1765-re nyúlik vissza, amikor Migazzi püspök ide, a Nagysörház mellé helyezte a városban szanaszét működő mészárszékeket. A vágóhíd megépültével az épület megüresedett, és 1903-1937 között az önkéntes tűzoltók használták őrtanyaként és szertárként. Az udvaron gyakorlóteret alakítottak ki, és megfigyelő tornyot (233. kép) építettek. Később lakásként használták 1949-ig, amikor néhány 165