Héjjas Pál - Horváth M. Ferenc: Régi képeslapok - Old postcards - Alte Ansichtskarten, 1896 - 1950 - Váci Történelmi Tár 2. (Vác, 2001)

Adattár - történeti háttér

„sz"-szel írta a nevét) Franz Anton Pilgram osztrák építőmestert bízta meg. Az alapok 1761-ben elkészültek, de a dóm végső megformálása már az új püspök, Migazzi Kristóf által felkért bécsi építész, Isidore Marcello Canevale elképzelései alapján történt. Canevale a francia „forradalmi" klasszicizmus szemléletét hozta magával, és egyszerűségre törekedve, de a barokk méreteket megtartva alakított ki hatalmas tömbszerű, geometrikus formákat. A későbarokk-koraklasszicista székesegyház (külső borító, 3-5., 7., 9., 12., 13., 21., 22., 93-100., 107., 109., 213., 253., 259., 268., 269., 271., 273., 274. kép) építésének felügyeletét Oswald Gáspár építőmesterre bízták, aki külföldi, főként bécsi mestereken kívül helyi iparosokat is alkalmazott. Helyi lakos volt Chmelik Mátyás kőfaragómester, Wielandt Ádám harangöntő, Bechert József szobrász, Regele József asztalos, Birbaumer János György kovácsmester, Peziak Jakab üvegező. Rajtuk kívül több uradalmi kézműves is dolgozott a székesegyház építésénél. A festők között is voltak helybeliek, de a legjelentősebb képeket, így a kupola freskóját és a főoltárképet Anton Maulbertsch osztrák festő készítette el 1770-71-ben. Az oltárképpel - amelynek témája Mária látogatása Erzsébetnél - Migazzi nem lehetett megelégedve, mert elfalaztatta és egy vászonra festett olajképpel elfedette. Csak 1942-ben tárták fel Maulbertsch oltárképét, melyet 1944-re restauráltak is. A templom felszentelése 1772-ben történt meg, de kisebb munkálatok még ezt követően is folytak. 1792-ben készült el a toronyóra, néhány év múlva a cserépzsindely tető helyett vörösréz- és vasbádogfedést kap az épület. A templom egésze alatt végighúzódó altemplomban a 18-19. századi síremlékek mellett néhány korábbi, gótikus és reneszánsz faragvány található. Minden bizonnyal a tér rendezését is elvégezték a Pilgram által készített terv alapján. Gasparik Kázmér kanonok az 1840es években 33 kőoszlopot veretett le a dóm köré (94., 182. kép). 1891-ben Schuster Konstantin püspök rendeztette a teret, fásíttatta, s a város külön kérésére engedélyezte, hogy a város lakói továbbra is közlekedhessenek gyalogosan a téren. A megnőtt és a templomot eltakaró fákat később kivágták, és a parkot megszüntették. 1945 után a templom előtti tér közepén helyezték el az egyik szovjet emlékművet, belerondítva vallási kultuszba és a térbe egyaránt. 1989-ben bontották le az emlékművet. A Konstantin tér nevezetes épületei közé tartozik all. sz. alatti kanonoki ház (93-96., 213., 274. kép), mely 1782-1784 között épült. Itt szállásolta el magát 1849-ben Paszkievics orosz hadvezér, majd 1919-ben a román katonai parancsnokság. Mellette van az ugyanekkor emelt alsóvárosi plébánia épülete. A városépítő püspökök közül kettőnek a portréja jelent meg a képeslapokon. Gróf Migazzi Kristóf (1714-1803) bíboros, bécsi 168 érsek, 1756-1757-ben váci püspök, 1762-1786 között a váci egyházmegye örökös kormányzója. Többek között a székesegyház, a püspökpalota, a nemesi konviktus, a papnevelő intézet, a Teréziánum építtetője. A dóm kupolasarkainak karzata alatt van négy márvány emléktábla. Ezek közül az egyiken Migazzi Kristóf arcképe látható (101. kép). Gróf Csáky László (18521919) 1900 és 1919 között volt váci püspök (102. kép) működése alatt számtalan egyházi intézményt újított meg és hozott létre (Borromeum, oltáregyesület stb.). Vácott megalapította a Karolina iskolát; zárdát és szegényházat létesített. 1900-ban a városba történő fogadtatásáról készült két kép mutatja, hogy az új püspök érkezése mindenkit megmozgatott a városban (103., 104- kép). A püspökpalota (4., 5., 7-10., 12., 22., 105-110., 253., 268., 273., 274. kép) épületét a két Althann püspök elképzeléseinek megfelelően új helyen, a váron kívül, az újonnan felépítendő dómmal átellenben kezdték el építeni. A művet Migazzi 1775-ben fejezte be Josef Meissl bécsi építész tervei alapján. A püspökpalota főhomlokzata - első pillantásra meglepő módon - nem a székesegyház felé néz, megtörve ezzel a Konstantin tér szimmetriáját, hanem egy kis jelentéktelen térre. Ennek oka az, hogy a palota a Konstantin tér felé fordulva alig kapott volna napfényt. Az egyensúly hiánya miatti érzetet ellenpontozza a palota oldalhomlokzati síkjának folytatásaként megépített kerítés, amit míves vasráccsal és Migazzi címerével díszítettek. A palota egy részében 1951-ben alakítottak ki szeretetotthont a volt szerzetes nővéreknek. A püspökpalota kerítése előtt - korábbi helyén, a vele szemben álló székesegyház főtengelyében - állították fel 1939ben Szent István királynak, a váci egyházmegye alapítójának a bronzszobrát (110. kép). Alkotója Hiesz Géza (1896-1975) szobrászművész. A püspökpalota kertjét Migazzi Kristóf idejében alakították ki. A püspök több római kori kőemléket hozatott ide, amit később a Magyar Nemzeti Múzeumba szállítottak. A kertet Schuster Konstantin és Csáky Károly püspöksége idején újították meg (10., 16., 19., 21., 22., 105., 106., 109., 269., 271. kép). A püspökpalotával szembeni romantikus stílusú saroképületet 1878-ban építették fel püspöki könyvtár céljára. Peitler Antal József püspök, felismerve egy együtt kezelt gyűjtemény jelentőségét és gyakorlati hasznát, itt egyesítette és helyezte el a püspöki, a káptalani és a szemináriumi könyvtárat. Ma itt őrzik a püspöki könyvtár, valamint a püspöki és a káptalani levéltár könyv- és iratanyagát. A székesegyház mögött álló kispréposti palotát (93., 95., 96., 111. kép) 1780-ban copf stílusban építtette Würth Ferenc kanonok, aki a kisprépostságot is alapította. 1946-ban szovjet