"Késő maradékainknak tétessen jegyzésben!" Írásos emlékek Vác város múltjából, 1074 -1990 - Váci Történelmi Tár 1. (Vác, 1996)

Írásos emlékek - XII. A szocializmus építésének lejtős „út-ján" (1956 -

802 új­városunkban színvonalas, az átlagnál igényesebb egyházpolitikai tevékeny­séget kell folytatni, amelyet az alábbi sajátos körülmények indokolnak. Városunk évszázadok óta püspöki székhely, 1953-ig papi szeminárium mű­ködött a városban, a katolikus egyház vezető szerepe az állami és politikai élet­ben a felszabadulásig meghatározó tényező volt. A város törzslakossága fentiek következtében erősen vallásos nevelést kapott, az egyház a város társadalmi és politikai életét nemcsak irányította, hanem operatíve intézte is. [...] Az egyházak helyzetét illetően a katolikus egyház a legjelentősebb tényező, miután a városban a püspökség mellett még három plébániahivatal (deákvári, al­sóvárosi és a felsővárosi plébániahivatal) irányítja a vallási tevékenységet. A katolikus egyháznak helyben a legalacsonyabb papi beosztástól a püspökig be­zárólag mintegy 18-20 papja van, köztük nyugdíjasok is. Katolikus egyház tu­lajdonát képezi: 5 templom, 6 kápolna, 11 különböző házingatlan, illetve lelkész épület, 3 ravatalozó ház: kisváci, középvárosi, alsóvárosi temetők, 500 n. öl zárt telek a felsővárosi plébánia területén. A református egyház tevékenységi köre lényegesen szűkebb, az egyházi szertartásokat általában 250-300 fő látogatja. Hatóterülete elsősorban kisvácra épül, a város különböző pontjain minimális azoknak a reformátusoknak a száma, akik aktív hitéletet élnek. Egyháznak egy papja van. A másik pap csak fél állás­ban folytatja tevékenységét. Főfoglalkozása, vendéglátóipari vállalat könyvelője. Az evangélikus egyházban az egyházi élet az utóbbi két évben felélénkült, templomukat tatarozták, a hitéletet szélesebb alapokra igyekeznek helyezni, az egyházközség munkájában résztvevő lakosok aktívabb hitéletet élnek. Az izraelita hitközségnek helyben papja nincs. Egyházi tevékenysége hely­ben jelentéktelen. Vagyonuk: 2 ravatalozó ház, az 1 használaton kívüli templom ez évben került kisajátításra. Nem lebecsülendő a város külső területén (Gombás, Sejce stb.) tevékenykedő különböző szekták munkája sem, miután Budapestről, sőt az év egyes időszakában külföldről is jelentős anyagi segítséget kapnak, rendszeresen tartanak vallási szertartásokat, és igen élénk agitációs te­vékenységet fejtenek ki a tagok számának szaporítása érdekében. A vallásos hit életével kapcsolatban tapasztalatunk a következő. Elsősorban az idősebb generáció, de a szülők magatartása folytán a fiatalság kis része is még ma is aktív hitéletet él. Nevezettek felé az egyház befolyása ma is olyan erős, hogy azt bizonyos kérdések eldöntésénél figyelembe kell venni, bár két­ségtelen, hogy számuk és jelentőségük évről-évre csökkenő tendenciát mutat, amit elsősorban a különböző egyház[i] rendezvényeken való részvétel számsze­rűségében és a várospolitikai célkitűzések megvalósításában állandó emelkedő tendenciát mutató közéleti szereplések stb. bizonyítanak. Még a 60-as évek ele­jén az egyház[i] szertartásokon általában igen nagy tömegek vettek rész, különö­sen vonatkozik ez a körmenetre (2000-1500 fő), addig az utóbbi években az ta­pasztaljuk, hogy a szertartások látogatottsága lassan, de állandóan csökken. 1968-ban egy-egy körmeneten (Húsvét - Űrnap) 1500-1700 fő vett részt. A hitélet elsősorban az idősebbek és az idők folyamán a faluról bejöttek kö­rében erős. A pedagógusoknál kb. 15 % az a réteg, mely ma is aktív hitéletet él. Gya­korlatban ez általában úgy mutatkozik meg, hogy nem Vácott, hanem a környező Duna-menti községekben vesznek részt egyházi szertartásokon. Az orvosok egy része Vácott jár templomba, gyermekeiket viszont hittanra nem íratják be. A mű-

Next

/
Thumbnails
Contents