"Késő maradékainknak tétessen jegyzésben!" Írásos emlékek Vác város múltjából, 1074 -1990 - Váci Történelmi Tár 1. (Vác, 1996)

Írásos emlékek - XII. A szocializmus építésének lejtős „út-ján" (1956 -

szaki értelmiség az egyik leghaladóbb és legfelvilágosultabb értelmiségi csoport, igen kis százalékban látogatja az egyházi szertartásokat. Az egyházak az utóbbi időben a hitélet terjesztése érdekében változtattak módszereiken. Elsősorban propagandájuk megerősítése érdekében az idős papok helyére fiatal, jól felkészült papokat hoznak, ennek következtében megerősödött az egyház agitatív tevékenysége. Ezek a módszerek arra szolgálnak elsősorban, hogy a fiatalságot nyerjék meg a vallás tanainak. Templomi játékokat rendeznek karácsonykor és húsvétkor, melyeket 10-15 éves gyerekekkel tanítanak be, akik ezt a templomban játszák el. A hittanbeiratások csökkenése következtében a szülők felé lelki terrort alkalmaznak. Ez abban nyilvánul meg, hogy felhívást bocsátottak közre, melynek értelmében elsőáldozásra csak azok a gyerekek mehetnek, akik előzetesen résztvettek hitoktatásban. A papok közül elsősorban a fiatalok minden lehetőséget megragadnak arra, hogy minél többet lehessenek a gyerekek körében. Különböző társasjátékra és csoportos játékra tanítják őket, sőt az elmúlt évben tapasztaltunk olyant, hogy labdarúgó-csapatokat szerveztek a hittanra járók között. A játékba beállt a pap is (Rákóczi tér). Pedagógiailag is felkészültek. Két évvel ezelőtt az egyik iskolában vitát rendezett a pap a szocialista nevelés módszereiről, melyben kifejtette, hogy az igazi szocialista nevelést csak ők - az egyház - tudja biztosítani. Családlátogatásokat folytatnak, elsősorban azoknak a körében, akikről tudják, hogy vallásosak. Ezeken az embereken keresztül kapcsolatot kívánnak létesíteni másokkal is a hitélet terjesztése érdekében. Bár nem váci sajátosság, de meg kell említeni, hogy nálunk is terjesztik a Szent-Antal láncot. Lelki terrorizálás egyik legelvetemültebb eszköze ez a levélforma, mert a felvilágosulatlan hívőket félelemben tartja. Az állam és az egyház viszonyával kapcsolatban meg kell azonban jegyeznünk, hogy társadalmi fejlődésünkhöz, a különböző állami rendelkezések végrehajtásához a városban működő egyházak tagjai általában lojálisak, a város fejlődését elsősorban azok, akik a közéletben is szerepet vállaltak támogatták, segítették. Természetesen, hogy az elmúlt időszakban is akadtak - olyanok, akik a különböző állami intézkedéseket igyekeztek félremagyarázni, az elért eredmények társadalmi értékét csökkenteni, ma azonban már ilyen jelenséggel a közéletben ritkábban találkozunk. [...] Az egyházak politikai-ideológiai tömegbefolyásának ellensúlyozására tett intézkedések közül szólni keli a társadalmi ünnepségekről. Városunkban ennek már hagyománya van a házasságkötés, névadás ifjúavató ünnepség külsőségeiben is felveheti a versenyt az egyházi rendezvényekkel. Városunkban 1968-ban megtartottuk az 500. gyermek névadóját, amely országos viszonylatban is szép sikernek könyvelhető el. A névadás, a házasságkötés eredményei az országos és megyei eredményeknél az átlagot illetően jobbak, illetve azzal egyszintűek. Ugyanakkor a keresztelések, egyházi esküvők száma, ami a városi lakosságot illeti, csökkenő tendenciát mutat. Nem ilyen kielégítő a helyzet a társadalmi temetést illetően, elsősorban annak külsőségekben még kellő szintre nem emelt gyakorlata, azonkívül tartalmi kivitele miatt sem. A Városi Tanács rendezésében az elmúlt évben szónokképző tanfolyamot tartottak. Ezeknek előadásai konkrét formában szolgálták a marxista egyházpolitika célkitűzéseit.