"Késő maradékainknak tétessen jegyzésben!" Írásos emlékek Vác város múltjából, 1074 -1990 - Váci Történelmi Tár 1. (Vác, 1996)

Bevezetés

13 -A Bevezetés Talán nincs az országban még egy kisváros, melynek olyan kiterjedt helytörténeti irodalma volna, mint Vácnak. Mégis nehéz helyzetbe kerülnénk, ha a város múltját mélyebben - nem az útikönyvek nyújtotta szinten - szeretnénk megismerni vagy megismertetni. A Váci Történelmi Tár forráskiadvány-sorozat a város történeti emlékeit kívánja bemutatni: az írott dokumentumokat e jelen, I. kötetben, a továbbiakban a régészeti és építészeti emlékeket, a képes ábrázolásokat (térképeket, metszeteket, tervrajzokat, fényképeket, képeslapokat, stb.), valamint a hétköznapok tárgyait, a képző-és iparművészeti alkotásokat. S a sor természetesen tovább bővíthető... Jelenlegi vállalkozásunk beindításához külön erőt adtak - s tegyük hozzá, az anyagi háttér biztosítását jelentették - az 1996. évi nevezetes évfordulók: a honfoglalás 1100., a magyar iskolák fennállásának 1000. és az 1956-os forradalom 40. évfordulója. További ösztönző ok volt, hogy a korábbi feldolgozások nehezen hozzáférhetők, sok esetben elavultak, a közelmúlt évtizedeiben írott munkák többsége pedig szemléletében egysíkú és a tények közlésében egyoldalú, s ezért gondoltuk úgy, hogy a történelmi múlt, s különösen a közelmúlt 4-5 évtizedét fontos bemutatni az írásos emlékek tárgyszerű, közvetlenül a maguk valóságában történő közzétételével. Erre késztettek tisztelt elődeink munkái is, Toldy Ferenc, aki a 25 kötetből álló Magyar Történelmi Tárat szerkesztette és Szilágyi Sándor, aki a Történelmi Tárat gondozta. A dokumentumok gyűjtése (kb. 60 folyóméter iratanyagot néztek át a kötet összeállítói) és közzététele során nem törekedhettünk teljességre, vagyis, aki olyan igénnyel veszi kézbe e kötetet, hogy átfogó képet kapjon a város múltjáról, csalódni fog, hiszen ehhez nem egy, de több kötet sem lett volna elegendő. Bizonyos esetekben pedig el kellett tekintenünk olyan iratok közlésétől - pl. az 1485-ös (váci?) országgyűlésen hozott törvények, vagy Görgei váci kiáltványa -, melyek országos jellegüknél fogva túlfeszítették volna e kötet kereteit. De sok esetben a (megfelelő) forrás hiánya miatt sem lehetett megfelelni e kívánalomnak. Mégis az volt a célunk, hogy a közölt források segítségével felvázolhassuk a város múltjának fontosabb mozzanatait, s természetesen figyeltünk arra is, hogy a közép-európai és a magyar történelmi fejlődés meghatározó vonásai mellett bemutassuk a helyi jellegzetességeket is. Egy másik szándékunk pedig az volt, hogy egy-egy konkrét eset segítségével egyúttal keresztmetszetét adjuk az itt élt vagy élő emberek sorsában bekövetkez(het)ő eseményeknek a születéstől a halálig, melyek sok-sok emberöltő során újra és újra megismétlődnek. Vagyis megmutassuk, ahogyan immár 11 évszázadon keresztül átéltük és átéljük a mindennapokat itt a Kárpát-medencében, egy ország, egy város lakosai, mi, váci polgárok, ahogyan felcseperedve iskolába jártunk, mesterséget tanultunk, katonának álltunk (soroztattunk) és harcoltunk, megházasodtunk, gyereket szültünk