Gál Judit: Adatok a váci ortodox keresztény közösség történetéhez - Váci levéltári füzetek 2. (Vác, 2010)
I. „Görögök” Vácott - 3. Adatok az anyagkönyvezés előtti időszakból
26 ka kereskedő boltjából szerezték be a szükséges vásznat, posztót és egyéb anyagot.34 A Paprika családnév előfordul az 1760-as összeírásban is, ám nem a személyek között, hanem helymeghatározásként. (Thomas Tolojan a volt Paprika-, újabban Mlinarics-féle házban lévő boltban árult.)35 A török kiűzése után a balkáni kereskedők Vácra érkezésének viszonylag pontos időpontját adja meg Jakus Lajos:36 egy Mihajlovics nevű idős szentendrei matróna 1742-es tanúvallomásában elmondja, hogy „az mikor még Hokman Lukstain sáncot csináltatott Vácon és Comendant volt Vácon, azon üdőben mentünk mink Vácra úgy mint Paprika, Momir, Maxim és mi többiekkel együtt". A városban 1707 és 1708 között állomásoztak császári seregek, ez megerősíti Paprika Jánosnak az imént említett iratában Vácra érkezése idejeként előadott 1708-as dátumot. Nicolaus Kuzmanovics, alias Paprika és sógora, Maximilian Millakovics felesben kereskedett Vácott. Jakus szerint Paprika Jánosnak vagy Miklósnak 1724-ben ötvenkapás szőlője és dunai hajómalma volt; 1734-ben évi 120 forintot fizetett a püspökségnek a szerződésben kialkudott védelemért. Az Althannok püspökségének időszakáról (Mihály Frigyes: 1718-1734; Mihály Károly: 1734-1756) szólva a történeti munkák evidenciaként kezelik e két püspök-földesúr kíméletlen ellenreformációs intézkedéseit, amelyek - mint 1731-ben láttuk - nemcsak a protestantizmus, hanem valamennyi „eretnekség", vagyis a protestánsokon túl a zsidók és az ortodox keresztények ellen is irányultak: „[Gr. Althann M. Károly 1754-ben] Mint földesúr megtiltotta a zsidóknak, protestánsoknak és görögkeletieknek, hogy területén ingatlant, házat, szőlőt béreljenek. [...] Még azt is megtiltotta, hogy például a Vác városában kereskedő más vallásúak a vásári napokon kívül a városban lakhassanak."37 A tiltó rendeletet végül Mária Terézia utasítására visszavonta a püspök, de az említett két eset jól érzékelteti a más magyar korabeli városokra - például Pestre vagy Miskolcra - is jellemző ellentmondásos helyzetet: egymásnak feszülő nyomós érdekek késztetik a hatalom és a 34 A Váci Püspökség Gazdasági Levéltárának számadásait idézi JAKUS 1987,17. 35 Nagy valószínűséggel a Paprika családnév is aromán eredetű. A szerzők óvatos feltételezése szerint megfelelési kapcsolat lehet a Paprika és a szintén „görögös" Piperkovics név között, ám erre pillanatnyilag sajnos semmilyen bizonyíték sincs. Szentendrén mindkét név ismert, a Piperkovics (Biberkovich) előfordul balassagyarmati és nagyoroszi adatokban, Vácott csak a Paprika, illetve az ismeretlen (német?) eredetű Biber dokumentált. Az 1728-as regnicolaris lé- lekösszeírás szentendrei névsorában szerepel a következő adat: „Nicolaus Paprika Vaczii conscriptus: [...] domum habens" (PMLIV. 23-а CP 1.4). * JAKUS 1987,25-26. 37 VPKL Prot. exp. 1754-1758, 2. sk„ idézi NAGY-KLEKNER 1941,105.
