Gál Judit: Adatok a váci ortodox keresztény közösség történetéhez - Váci levéltári füzetek 2. (Vác, 2010)
I. „Görögök” Vácott - 3. Adatok az anyagkönyvezés előtti időszakból
27 gazdasági élet egyes szereplőit a „görögök" távol tartására, másokat a letelepítésükre. Mindenesetre a váci kereskedőkompánia hajdani pecsétjén az 1733-as évszám állt (XII. kép), amiből arra következtethetünk, hogy a váci püspök is kénytelen volt szembenézni a város reális gazdasági érdekeivel. Althann M. Frigyes tevékenysége kapcsán - aki elsősorban vallási és erkölcsi indokok alapján ellenezte a „görögök" befogadását - tovább árnyalja a történelmi képet, hogy 1718-ban ugyanő engedélyezte (majd 1724-ben meg is erősítette) a kecskeméti görögök magán-vallásgyakorlatát, melyet helynöke 1744-ben évi három hónapra korlátozott. (Az 1731-es lakhatási tilalom ezek szerint tehát csak Vácra vonatkozott volna, az 1749-ben kötött szabadalmi szerződésben [7. kép] pedig a püspök szigorúan megtiltotta a váci „görögöknek" vallásuk gyakorlását.) Ugyanakkor az 1754-es kiutasító rendeletről a Helytartótanácsnak küldött indoklásban Althann püspök azt állítja, hogy az 1749-es váci szabadalmi szerződést távollétében kötötték tisztjei a görög hitűekkel. Megjegyzendő, hogy semmilyen adat nem segít feloldani az 1749-es szerződés - melyet az említett kiutasító rendelet püspöki indoklásának megfogalmazása alapján is joggal vélünk a kompániaalakításra vonatkozó első engedélynek, noha annak idején már Paprika is valamiféle szerződéses földesúri védelem alatt állt - keltezése és a váci kereskedőtársulat pecsétjének évszáma közti ellentmondást (hacsak, amint Miskolc esetében felvetődött, nem antedatált a pecsét).38 Az 1738-as váci adóösszeírásban39 mindössze két kereskedő, bizonyos Graecus Thomas és Johannes Mudlin (Muriin) mercator nevével találkozunk. Utóbbira - mint a Kozma-Adam-Bendella-féle társulat egyik elődjére - közvetetten utal később az 1757-es szabadalmi szerződés szövege; az előbbi pedig feltételezésünk szerint nem más, mint Thomas Pop/Pap(p) (Kojoka), akit ezek szerint ekkor írnak össze első alkalommal váci adózóként. Értékes adatokkal szolgálnak a városi élet mindennapjairól és ezen belül a kereskedőkről, a boltokról is a váci tanácsülési jegyzőkönyvek. A ránk maradt legrégebbi jegyzőkönyvi bejegyzések 1741-ből valók. A feljegyzett adatokból kiderül, hogy a „görögök" megérkezése előtt lényegében a rác Paprika, illetve két váci polgár - és egyben tanácstag -, Muriin (Mourlin) Róbert János és Stockinger József tartotta kezében az úgynevezett bécsi árucikkek bolti kereskedelmét a városban. Muriin János 1734 óta bérelte azt a városháza földszintjén lévő boltot, amelyet 1742-ben Stockinger vett át tőle. Murlin38 KOMÁROMY1968,364-365. 39 Pest-Pilis-Solt vármegye taxális összeírása 1738-ból. PML IV. 23-a CP II. 181 (VVL XV. 37-b Dig. m. lt. gyűjt., 16. lemez)
