Gál Judit: Adatok a váci ortodox keresztény közösség történetéhez - Váci levéltári füzetek 2. (Vác, 2010)
II. Az Egyházközségre vonatkozó adatok - 3. Az egyházközség hajdani vagyona
124 hogy a telekkönyvi nyilvántartás bevezetése óta az ortodox temető - bizonyára nem véletlenül - mindig (a mai napig) is külön helyrajzi számon szerepelt. A területet a rendelkezésre álló iratok20' tanúsága szerint az egyház- község nem saját tulajdonaként birtokolta, hanem tartós, ingyenes használatra kapta a várostól. A temetőrész tulajdonviszonyai kapcsán megemlítendő, hogy sem az 1992-es privatizáció során - amikor is az állami tulajdon visszakerült az önkormányzatokhoz -, sem a felszámolást megelőző adásvétel során nem változott a terület tulajdonosa: Vác Város Önkormányzata. (Ez a tulajdoni helyzet tehát voltaképpen a kezdetektől fogva a mai napig változatlanul fennáll.) A volt katolikus temető 2005-ben birtokba került új tulajdonosa az őt jogosan megillető területrészen kívül lényegében birtokba vette a kerítésen belül elhelyezkedő, ám városi tulajdonban lévő „görög kálváriát" is. A kb. 20x100 méteres, megközelítőleg téglalap alakú, lejtős terület a Temető (ma Naszály) úttól délre fekvő nagy katolikus temető és a közvetlenül a Temető út mentén elhelyezkedő izraelita temető közé ékelődik (szemben, a Temető út túlsó, északi oldalán volt az evangélikus temető, amely 2003-ban sajnálatos módon megsemmisült). (57. kép) Az izraelita sírkerttől eredetileg feltehetően árok választotta el, melynek nyoma a mai napig megfigyelhető a helyén jelenleg álló betonkerítés teljes hosszában, a katolikus temető felőli oldalon pedig földút határolta. A területnek a Temető úti főbejárathoz közelebb eső részén állt (még a felszámoláskor is) az ortodox központi (közösségi) kőkereszt (XXXV. kép), melynek talapzatán addigra már olvashatatlanná vált, cirill betűs felirat volt. (Az 1930-as leltár egy fakeresztről tesz említést az ortodox temetőben). Mögötte az emelkedőn helyezkedtek el szabályos, viszonylag sűrű sorokban a keletelt sírhelyek, több egymás fölötti, különböző korú rétegben. A területen a Magyar Természettudományi Múzeum Embertani Tárának munkatársai dr. Pap Ildikó igazgató vezetésével két kriptát tártak fel, és több tucat sírt exhumáltak. Az exhumálásra csak azt követően kerülhetett sor, miután a területen földmunkákat végző vállalkozó gondatlansága következtében a sírkövek csaknem kivétel nélkül megsemmisültek, így csupán a kripták, illetve néhány földben nyugvó maradvány esetében volt lehetséges teljes bizonyossággal megállapítani az elhunytak adatait. A felszámolást megelőző dokumentáló felmérés során 2005 november-decemberében a sűrű bozóttal benőtt temetőrészben tizennyolc ortodox síremléket és legalább tucatnyi egyforma vaskeresztet (XXXIV. kép) fényképezett le Cservenák Péter és Jaksity Iván. A rozsdás vaskereszteken nem voltak kive- 207 207 SZOEL Gyűjtemények, Egyházközségi vagyonkimutatások és templomi leltárak gyűjteménye. Egyházközségi leltár és mellékletei (birtokív, telekkönyvi kivonat), 1930.
