Gál Judit: Adatok a váci ortodox keresztény közösség történetéhez - Váci levéltári füzetek 2. (Vác, 2010)
II. Az Egyházközségre vonatkozó adatok - 3. Az egyházközség hajdani vagyona
kicserélt toronysisakra. Néhány év elteltével az épület tulajdonjoga Pest megyéhez került (sajátos módon a Mancsuka-telek és a rajta lévő lakóház a városé maradt), így alakult ki a jelenlegi helyzet. A szentendrei Szerb Egyházi Múzeum leltárkönyve három textíliát, négy kisebb ikont és az Anton Kuchelmeister bécsi műhelyéből származó talpas oltárkeresztet tartja számon Vácról származó kegytárgyként. (53. kép) Ugyancsak a váci templomból származik a szentendrei múzeumban kiállított vörösmárvány oltárasztal (54. kép), amelyet Stefaits István, a váci Tragor Ignác Múzeum volt igazgatója szóbeli közlése szerint saját maga adott át további tárgyakkal együtt a szentendrei gyűjtemény kezelőjének a hatvanas években. Néhány éve a Szerb Egyházi Múzeumba került egy ismeretlen ortodox templomból származó, proszkomidiális faliszekrényhez tartozó festett szekrényajtó-pár (XXIV. kép), amelynek művészét Vukovits Koszta az ugyancsak Szentendrén őrzött, váci eredetűként számon tartott Szent Mik- lós-ábrázolás (XXIX. kép) festőjével azonosítja. Ennek fényében lehetséges, hogy a faliszekrény eredetileg a váci templom szentélyében volt (lásd az alábbi templomi leltárban említett kétajtós szekrényt). A váci Tragor Ignác Múzeumban további templomi textíliák találhatók, valamint egy díszes kötésű, Moszkvában nyomtatott 18. századi Evangélium. (XXII. kép) Fényképek alapján valószínűsíthető továbbá, hogy az egyik szentendrei ortodox templom szentélyében található a váci templom szentélyéből származó nagy (eredetileg beépített) szekrény (XXV. kép). Valószínűleg e fölött az íves tetejű szekrény fölött volt az a pontosan hozzáilleszkedő olajkép, amelyet Stefaits István említ egyik cikkében (XXVIII. kép). (A kép felismerhető a 46. számú fényképen). A Pest megye műemlékei című kötetben is (empire szenteltvíztartóként) említett vörösmárvány keresztelőmedence sorsa sajnos nem ismert. Az 1930-as templomi leltárban az alábbi berendezési és kegytárgyak szerepelnek. A szentélyben egy evangélium (XXII. kép), fém ötkenyértartó (talpas, ötrekeszes tálca), ezüstkereszt, fakereszt, réz ötkenyértartó, két fa gyertyatartó, háromajtós szekrény, öt ministránsruha, nyolc szticharion, négy oltárterítő, egy komplett liturgikus öltözék (55. kép) fehér selyemből, virágokkal díszítve, egy felon, egy stóla zöld selyemből, egy stóla sötétkék selyemből, vörös stóla, háromlábú kisasztal, réz füstölő, egy kétajtós szekrény, anologion (ikontartó), rézkehely, diszkosz (tányér), 12 ikon, réz mosdóedény; a férfitemplomban ikonosztázion 12 ikonnal, kerek asztal, két ezüstmécses, felolvasóállvány, két fa gyertyatartó, két kántorpad (4-4 férőhelyes), Mária trónja, Szűz Mária ikonja, még egy ezüstmécses, 8 ezüstpénz, 4 sor gyöngy, püspöki trón (46. kép), 22 ikon, szószék, 24 ülőhelyes pad a férfitemplomban,