Gál Judit: Adatok a váci ortodox keresztény közösség történetéhez - Váci levéltári füzetek 2. (Vác, 2010)
II. Az Egyházközségre vonatkozó adatok - 3. Az egyházközség hajdani vagyona
gyertyaáruló asztal (szekrény); a női templomban két ikontartó, két fa gyertyatartó, vörösmárvány keresztelőmedence (49. kép), három ikon, fekete fakereszt (temetésre), két lámpa (temetéskor használt hordozható gyertyatartó), 18 ülőhelyes pad, 50 kg-os harang, összesen 29 darab könyv (három általános minea, evangélium krisztus szenvedéseiről [Nagypéntek]), négy imaóra-olvasó, triodion (nagyböjti könyv), imakönyv könyörgésekkel, négy oktoih („nyolc hang", dallamoskönyv, mineával használják), két katizma (ószövetségi részletek, istentiszteleten használható), két irmológia (énekeskönyv), két apostoli levél (istentiszteleten olvasták), könyörgés az uralkodóért, akatisztosz (könyörgés Krisztushoz vagy Máriához), három kisméretű imaórás könyv, sluzebnik (liturgiákra, vecsernyékre és reggeli istentiszteletekre használt papi imakönyv), trebnik (kereszteléskor, esketésor, temetéskor, illetve kisebb szentelésekkor használt papi segédlet), összesen 2.736 pengő értékben. d) A temető A váci templomkertbe (38., 42. kép) nem temetkeztek a hívek, mivel Vácott már a 18. század második felétől kötelezően a városfalon kívül létesített új temetőkben kellett elhantolni a halottakat. Külön engedéllyel helyezték a templom padlózata alá 1809-ben Bratovics Péter maradványait, akinek emlékét a bejárat bal oldalán a falban elhelyezett görög nyelvű tábla (XXXIII. kép) őrzi.203 A tábla alsó, eredetileg - remélhetően - üres részébe a templom- épület 1963-as eladása után magyar nyelvű feliratot véstek, amely a lírai hangú zsoltáridézet és a görög epitáfium fordításán kívül az épület hajdani funkciójáról tájékoztat. A magyar szöveg tévesen tünteti fel Bratovics Péter halálának évét. A különleges nyughely indoka lehetett egyrészt az elhunyt - a korabeli váci görög kereskedők legmódosabbika - jelentős adománya a templom, illetve az egyházközség javára, másrészt pedig vezető szerepe a közösség életében. A jelenleg Középvárosi temető néven ismert, 2006-ban felszámolt temetőterületet (56-57., 80. kép) 1787. augusztus 16-án szentelték fel a régi, Rókus- kápolna fölötti új temetőként.206 Az ortodox felekezeti temetőrész - régi nevén „görög kálvária" - ennek valójában egyik része volt, bár megjegyzendő, A feliratot közli FÜVES 1971,151-153. 2“ KARCSÚ 1880-1888, Ш/32.
