Gál Judit: Adatok a váci ortodox keresztény közösség történetéhez - Váci levéltári füzetek 2. (Vác, 2010)
II. Az Egyházközségre vonatkozó adatok - 3. Az egyházközség hajdani vagyona
121 körüli időszakban készülhettek; a bal oldali diakónuskapu fölötti Szentháromság-ábrázolás (XXXI. kép) művészileg még gyengébb, talán a 19. század harmincas-negyvenes éveire datálható alkotás (de készülhetett akár ennél korábban is). Az elveszett Szentháromság-kép (amelynek reprodukcióját [45. kép] a KÖH Fotótára őrzi) a moszkopoliszi Teodor Szimeonov (Gruntovics v. Grundo) nevével fémjelzett ún. ráckevei műhelyből származik, keletkezésének ideje körülbelül 1770-re tehető. A második világháború utáni időszakból két fotósorozat (43-54. kép) ismert a templombelsőről (mindkettő a Kultrális Örökségvédelmi Hivatal Fotótárában található). Ezek a felvételek, még ha a pusztulás szomorú dokumentumai is, azért fontosak, mert megörökítik a korábbi fotókon nem ábrázolt, empire stílusú, gazdagon faragott, baldachinos püspöki trónust (46. kép), valamint a szemközti (északi) falon a szintén empire szószéket (47. kép), melynek feljárata ma már nyomaiban sincs meg. A fényképeken láthatóak továbbá a templomi széksorok (eleinte rendeltetési helyükön, később egymásra halmozva a toronyablak mélyedésében), (48. kép) az ikonfal előtt kétoldalt az énekespadok (46. kép), egy fiókos szekrény (48. kép), a vörösmárvány keresztelőmedence (49. kép), kisebb keretezett nyomatok a falakon, gyertyatartók, ikontartó állványok, mécses, valamint a szentélyben lévő oltárasztal (51., 54. kép) és különböző méretű álló és faliszekrények, illetve egy nagy méretű talpas oltárkereszt (53. kép).204 A Kulturális Örökségvédelmi Hivatal (akkor Műemléki Hivatal) hatvanas években készült jelentése szerint a váci ortodox templom egy ideig a közeli Keravill-üzlet raktáraként szolgált. (52. kép) Az időben legkésőbbi fotósorozat a levéltári iratok tanúsága szerint a templom évekig húzódó adásvételi ügye kapcsán készült a hatvanas évek elején. Az igencsak áldatlan állapotokat rögzítő felvételeket az Iparművészeti Múzeumnak is megküldte a vételt szorgalmazó városi tanács. Hosszas mérlegelés után az ismert történelmi körülmények miatt is igen nehéz helyzetben lévő budai szerb püspökség 1964-ben végül rákényszerült a váci templom eladására. Az adásvételi szerződést nem sikerült fellelni. Az adásvétel során a Szerb Egyházi Hatóság 1965 februárjában elszállíttatta a templomban található valamennyi berendezési tárgyat, köztük a püspöki trónust és a szószéket. Vác Város Tanácsa az adásvételt követően felújította a templomépületet, különös tekintettel az idők során életveszélyessé vált toronyra és az ekkor 204 L. ДАВИДОВ 1973, 248. (180., т. CXII), noha ez a szerző Zivkovicnak tulajdonítja a tárgyat; a helyes attribúcióról 1. ВуКОВИй 1977,40.
